A Political Capitalnél 2006 óta folyamatosan foglalkozunk a választási rendszer problémáival, en­nek kapcsán nem csupán elemzéseket és tanulmányokat tettünk közzé, hanem konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk.

A kampánycsend és a közvéleménykutatások megjelentetési tilalma

2006 áprilisában kezdeményeztük a kampánycsend és a közvélemény-kutatások megjelentetési tilalmának eltörlését. A háttéranyag itt elérhető.

A kezdeményezések részben sikerrel jártak. A kutatási tilalom – ha egyelőre nem is szűnt meg – ma már csak a kampánycsend idejére korlátozódik. A 2010-es önkormányzati választási rendszer átalakítása pedig együtt járt a kampánycsend lerövidítésével: míg korábban a választás előtti napon is tiltották a nyílt korteskedést, 2010 ősze óta ez csak a választás napján nem engedélyezett.

A kampánycsend eltörlését 2012-ben már a kormány is támogatja, a parlament által 2012. november 26-án elfogadott eljárási törvény néhány elemét mégis életben tartotta. Időközben az Alkotmánybíróság (Ab)  – a kampányszabályozásra vonatkozó további passzusokkal egyetemben – ezeket megsemmisítette. Az eljárási törvény tehát még biztosan módosul a 2013. tavaszi ülésszak során. Ami a kutatási csendet illeti – bár ősszel egy módosító javaslattal, és értelmezhetetlen indoklással újra megjelent az eljárási törvény tervezetében –, az Ab, 2007-es határozatával összhangban, ismét kimondta alaptörvény-ellenességét – így valószínűleg végleg elbúcsúzhatunk tőle.

Alapjogi és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon

2007-ben kutatási programot indítottunk a magyarországi alkotmányos alapjogi és esélyegyen­lőségi problémák feltérképezésére. A választási rendszerrel (és más témákkal) kapcsolatban több javaslatot is meg­fogalmaztunk:

• A választókerületek aránytalansága ügyében kezdeményeztük a választási eljárásról szóló törvény módosítását, valamint egy önálló testület felállítását, amelynek feladata lenne a képviselői helyek elosztásának rendszerét 8-10 évenként felülvizsgálni (részletek „A választókerületi aránytalanság” alcím alatt találhatók).
• Az igazolással szavazás kapcsán kezdeményeztük, hogy a jogalkotó szüntesse meg azt a kiskaput, amely lehetővé tette, hogy a lakóhelyétől távol (de belföldön) szavazó állampolgár – igazolás birtokában – akár két egyéni mandátum sorsát is befolyásolhatja az első, illetve a második választási fordulóban. Javaslatot tettünk továbbá arra, hogy az igazolással szavazó állampolgárok csak a saját lakóhelyük szerinti jelöltre voksolhassanak. A 2010-es választásokra az előbbi problémát sikerült ugyan kiküszöbölni, de a kijelölt szavazókörök bevezetése újabb problémát generált: több szavazókör előtt kezelhetetlenül hosszú sorok alakultak ki.

Álláspontunk változatlan: átfogó megoldást csak az jelenthet, ha a lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgár is csak a lakóhelye szerinti egyéni választókerület jelöltjére adhatja le szavazatát. A 2012. november 26-án megszavazott, de még mindig módosításra váró választási eljárási törvény ennek megteremti ugyan a lehetőségét, az elektronikus szavazás bevezetésének hiányában azonban mind a 106 egyéni választókerület több mint tízezer szavazókörében mind a 106 egyéni kerületi szavazólap kellő darabszámban kell hogy rendelkezésre álljon. Ez a rendkívül bürokratikus, komoly logisztikai kihívásokat rejtő, korszerűtlen és költséges megoldás jelentős hibázási és mérsékelt visszaélési kockázatot is magában rejt.

• Az ajánlószelvény intézménye helyett kauciós rendszer bevezetésére tettünk javaslatot (részletek „A jelöltállítás reformja” alcím alatt találhatók).

A teljes háttértanulmány itt, a sajtóanyag itt elérhető.

A választókerületi aránytalanság

Először 2007-ben, az Alapjogi és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon című tanulmányban hívtuk fel a figyelmet a választókerületi aránytalanságból fakadó alkotmányos problémára, és megoldási javaslattal is előálltunk. Ennek visszhangtalansága késztetett minket arra, hogy kezdeményezőbb szerepet vállaljunk annak érdekében, hogy a 2010-es választásokig a parlament – eleget téve az Ab 2005-ös határozatának – alkossa meg az egyenlő választójog érvényesülésének garanciáit. Ennek eszközeként 2008 novemberében bejelentettük, hogy a 2009. januári ferencvárosi időközi országgyűlési képviselőválasztás ellen kifogást nyújtunk be az illetékes válasz­tási bizottsághoz.

A névjegyzék elleni kifogást 2009. január 10-én, még a választás lebonyolítása előtt nyújtottuk be a 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnak (OEVB). A kifogás itt, a közlemény itt elérhető.

Az OEVB elutasító határozata után a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) fellebbeztünk. A fellebbezés itt, a közlemény itt elérhető.

Az FVB elutasító határozata után a Fővárosi Bírósághoz (FB) fellebbeztünk. A fellebbezés itt, a közlemény itt elérhető.

Az FB végzése elutasította fellebbezésünket, és nem kért utólagos normakontrollt az Ab-tól. Ha megtette volna, az Ab még a 2010-es választások előtt köteles lett volna határozatot hozni, és ezzel lépéskényszerbe hozhatta volna a parlamentet. Ennek hiányában azonban magunk fordultunk az Ab-hoz. Az utólagos normakontrollra vonatkozó kérelem itt, az alkotmányjogi panasz itt, a közlemény itt elérhető.

Külső kényszerítő erő hiányában a parlament nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének: nem szüntette meg a választókerületek aránytalanságát, és nem alkotta meg az annak újratermelését megakadályozó törvényi garanciákat sem. Az Ab jóval a 2010-es választások után teremtett csak kényszerhelyzetet: a Political Capital kezdeményezése (és más beadványok) eredményeképp 2010. decemberi határozatában szüntette meg a választókerületi térképet (2011. december 31-ei hatállyal), illetve az úgynevezett felhatalmazási klauzulát, amely a mindenkori kormány kezébe utalta a választókerületi határok kijelölésének jogát (azonnali hatállyal). A közlemény itt elérhető. A választókerületi problémáról és a Political Capital megoldási javaslatáról 2009-es választási auditunkban olvashat részletesen.

A 2011. december 23-án elfogadott új választójogi törvény átmenetileg felszabadította az Országgyűlést az alkotmányos mulasztás terhe alól, a népességmozgások következtében újratermelődő aránytalanságok lekövetésére azonban nem biztosít kellő garanciát. A távlatilag továbbra is fenyegető alkotmányos mulasztásról Félúton a választási reform című 2012. áprilisi tanulmányunkban olvashat.

A külképviseleti szavazás

2008 novemberében nyílt levéllel fordultunk az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy oldják fel a külképviseleti szavazással kapcsolatos mulasztásos alkotmánysértő állapotot, illetve hogy hárítsák el annak veszélyét, hogy a magyar állampolgárok elveszítsék szerzett jogukat a külföldön szavazásra. A 386-ból 2 képviselőtől kaptunk választ, érdemben azonban ez sem mozdította előre az ügyet.

Az alkotmányos probléma alapját képező Ab-határozatok itt és itt, a közlemény itt elérhetők.

2009 augusztusában választási auditunkban részletesebben tárgyaltuk a problémát, megoldási javaslatokkal is előálltunk, a parlament azonban ennek hatására sem cselekedett. Mivel 2009. december 31-én a külképviseleti szavazást szabályozó jogszabályok hatályukat vesztették volna, az utolsó pillanatban a parlament annyit tett, hogy hatályban tartotta az alkotmánysértő passzusokat. Erről részletesen itt olvashat.

Az egyfordulóssá alakuló új választási rendszerben okafogyottá vált, hogy a külképviseleteken egy héttel korábban szavazhassanak. Az új eljárási törvény szerint (a még küszöbön álló módosítások várhatóan ezt nem érintik) ezért lényegében egy időben kerül sor a választásra az egész világon. Az alkotmányos probléma ezzel megszűnni látszik, annak ellenére is, hogy az elektronikus szavazás bevezetése helyett a rendkívül költséges, a szavazóurnák utaztatására épülő rendszer marad életben.

A jelöltállítás reformja

Először 2007-ben, az Alapjogi és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon című tanulmányban tettünk javaslatot az ajánlószelvény-rendszer régen elavult, adatvédelmi aggályokat felvető, számos visszaélésre lehetőséget biztosító és feketepiacot teremtő intézményének megszüntetésére. Álláspontunk szerint a legtisztább helyzetet a kaució teremtené meg, de más megoldásokat is támogathatónak tartunk.

2009 októberében négy további intézettel közösen álltunk ki a jelöltállítás reformja mellett.

Bár a 2011. december 23-án elfogadott új választójogi törvény életben tartotta az ajánlószelvény-rendszert, a 2012. szeptember 18-án benyújtott választási eljárási törvénytervezettel együtt mégis eltörölték azt. Ha idén már nem változik a szabályozás, ajánlószelvények helyett ajánlóíveken gyűjthetik majd a jelöltek az aláírásokat. Mivel jóval nagyobb területen a korábbinál kevesebb jelölés is elegendő lesz egy jelölt csatasorba állításához, a visszaélések jelentős része megszűnhet, az adatvédelmi aggályok viszont megmaradnak, mivel továbbra is a pártok fogják kezelni a választók személyes adatait.

A jelöltállítás körüli aggályokról és a Political Capital megoldási javaslatáról választási auditunkban olvashat részletesen.

Népszavazás

A Political Capital és a Századvég Alapítvány közvetlenül a 2008-as hármas referendum után javaslatot tett a népszavazás intézményének, valamint politikai használatának újragondolására és újraszabályozására. A javaslatok jelentős része időközben megvalósult.

Utolsó frissítés: 2013. január 14.