Tanulmányok
![teaser_20160630](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/teaser_20160630-150x150.png)
A populista vagy inkább az illiberális rendszereken belül, a jogállami intézmények elfoglalása után, a népszavazások és más közvetlen demokratikus eszközök (pl. polgári engedetlenség, tiltakozások, sztrájk), mint a hatalommal szembeni érdekérvényesítés egyre szűkülő útjai válnak még fontosabbá. 2010 óta a magyar kormány mégis sikeresen akadályozta meg, hogy akarata ellenére országos népszavazásra kerüljön sor. Sőt, a kvótaellenes népszavazással az illiberális politika egyik legnagyobb veszélye is megvalósulni látszik: a hatalom a (képviseleti- mellett a) közvetlen demokratikus eszközök kiüresítésével reagál.
![teaser_20151016](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/teaser_20151016-150x150.png)
A 2010 és 2014 között lezajlott választási reformot érő kritikák között gyakran összemosódnak a politikai érték- és érdekválasztást, illetve a rendszer demokratikus kritériumait bíráló elemek. Tanulmányában a Political Capital (PC) ezek szétszálazására tesz kísérletet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megoldási javaslataik megtalálják útjukat a törvényhozók felé.
![Kozmunka](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/Kozmunka-150x150.jpg)
Láncszavazás, szavazatvásárlás, nyílt szavazás – nincs olyan politikai erő, amelyik ne vádolta volna valamely ellenfelét ilyesmivel. Természetéből adódóan azonban a választási visszaélések rendkívül nehezen bizonyíthatók, a jogszabályi környezet és a felderítési hajlandóság pedig távol áll az optimálistól. Az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) közös projektjének keretében ezért két, párhuzamosan futó, egymást segítő módszerrel igyekezett feltérképezni a választási visszaélések kiszolgáltatottságból fakadó természetét
![hatartalan_valasztasok](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/hatartalan_valasztasok1.png)
Megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül 2013-ban alakult Választási Rendszerek Kutatóműhely első tanulmánykötete. A külhoni magyar állampolgárok választásának témakörében 11 tanulmány született BODNÁR ESZTER, CSERNY ÁKOS, HALÁSZ IVÁN, HORVÁTH ATTILA, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, LÁSZLÓ RÓBERT, ORBÁN BALÁZS ANDRÁS, PÁL GÁBOR, POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, SKUTA VIVIEN, TEMESI ISTVÁN ÉS TÉGLÁSI ANDRÁS tollából.
![SzigetiPeter](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/SzigetiPeter-150x150.png)
SZIGETI PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Jogelmélet tanszékének vezetője, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke tanulmányában elemzi a választási rendszer és a választójog jelentőségét és összefüggésének rendjét, áttekinti a jelenkori mértékeket, hazai devianciákat és vitákat, továbbá összeveti és értékeli az 1989/90-es és a 2011/13-as választási rendszereket.
![EUDO_2013](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/EUDO_2013-131x150.png)
It will be argued here that extending citizenship to Hungarian minorities abroad, supplementing the citizenship of non-residents with voting rights, and the attempt to introduce active registration appear to serve the same purpose: preserving and enhancing the power of the ruling coalition. A paper by ANDRÁS BOZÓKI.
![BiroSziklaiKoczy_Matrix](https://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/BiroSziklaiKoczy_Matrix-150x150.png)
Bár az új választójogi törvény rögzíti a választókerületek számát, tiltja, hogy a körzetek átnyúljanak a megyehatárokon, illetve kiköti, hogy nem oszthatnak ketté kisebb településeket, tanulmányukban BIRÓ PÉTER, SZIKLAI BALÁZS és KÓCZY Á. LÁSZLÓ azt igazolják, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen.