A múlt héten az MSZP és az E14-PM megállapodott, tegnap pedig a DK nyújtotta be igényét néhány egyéni és listás képviselői helyre. Mivel Gyurcsány Ferencnek és pártjának szavazói kis számuk ellenére is nélkülözhetetlenek az ellenzék számára, érdemes megvizsgálni, milyen (reális és kevésbé reális) forgatókönyvek előnyeit és hátrányait mérlegelhetik a felek.

A mai megállapodás szerint koordináltan indított egyéni jelöltekkel, külön pártlistákon méreti meg magát az MSZP és az Együtt-PM a következő választáson. Ez a Lázár János által majd két éve, 2011 októberében felvázolt jelöltállítási szabályok óta az egyik legesélyesebb forgatókönyv volt. Az elmúlt napokban kialakult hisztéria miatt mégis sokan értetlenséggel vagy lemondással fogadják a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt hiányát. Pedig nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése.

Az ellenzéki „együttműködés” turbó fokozatba kapcsolt: mindkét fél előválasztást ajánl, az Együtt-PM közvélemény-kutatásra, az MSZP „hús-vér” választókra bízná a döntést. Aligha valósul meg bármelyik is.

Augusztus elseje óta fogadja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok regisztrációs kérelmeit. Az adatok között nem szerepel az állampolgárok származási országa, legfeljebb az értesítési cím szolgál támpontul. A kérvényezők 23%-ánál azonban még erről sincs információnk, és ez az arány várhatóan nem is lesz alacsonyabb.

Mérsékelt a bizalom a postahivatalok iránt a környező országok magyar közösségeinek körében. A magyar parlamenti választás szabályait paragrafusokba öntő törvényalkotó azonban ennek tudatában sem mérlegelte komolyan az elektronikus szavazás bevezetését, még a levélben voksolással párhuzamosan sem. Ez talán nem független attól, hogy választott képviselőink jelentős része ma is csak segítséggel képes elektronikus levelezését kezelni (értsd: titkárnőjük kinyomtatja nekik az e-maileket). A levélben szavazás életre hívása tehát egyike volt a tavaly szeptemberi benyújtása óta szinte hetente változó választási eljárási törvény kevés biztos pontjainak. Sőt az első pillanattól kezdve szerepelt a törvényjavaslatban …

Augusztus 5-éig két külhoni magyar állampolgár regisztrációs kérelme érkezett be a Nemzeti Választási Irodába.* A valasztas.hu főoldalán megjelent kezdetleges táblázat értelmezése talán nehéz, de nem lehetetlen.

A júliusi közvélemény-kutatások a kormánypárt és balközép ellenzéke közötti olló – eltérő mértékű – nyílásáról tanúskodnak.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Hír TV-nek nyilatkozott, a 444.hu farkast kiáltott. Azért kár a pánikkeltésért, mert mivel csak félig-meddig megalapozottak a leírtak, az eddigieknél is könnyebb lesz legyinteni a tényleges problémákra. A levélben szavazás intézménye önmagában számos visszaélésre lehetőséget ad, de nem azért, mert a postán kívül a külképviseleteken is le lehet adni a levélcsomagokat.

Nincs könnyű dolga a kormány balközép ellenzékének: nemcsak a pártnélküli, hanem a passzív bizonytalan választók közül is tömegeket kellene maguk mellé állítaniuk ahhoz, hogy eséllyel fussanak neki 2014-nek.

2013. március 5-én írtuk, amikor a kerülettérkép választási- és azt megelőző évben való módosításának tilalmát törölte volna el a Fidesz-KDNP-többség, majd kompromisszumos megoldás született: