A Fidesz-KDNP támogatottsága a választókorúak körében a Medián és a Tárki kutatása szerint is egyetlen hónap alatt 12 százalékponttal csökkent. Az Ipsos december eleji mérése 10 százalékpontos visszaesést jelez az októberi szinthez képest, azaz a kormányoldal az önkormányzati választás óta 0,8-1 millió szimpatizánst veszített. A Fidesz-KDNP-nek a jelenleginél volt már alacsonyabb támogatottsága 2010 óta, de ilyen meredek zuhanásra még egyetlen párt esetében sem volt példa a rendszerváltás óta.

A korábbi választási adatok alapján nem sok félnivalója van a Fidesznek a februárban várható időközi választáson, legalábbis abban az esetben, ha nem osztják meg a kormánypárt táborát. Átírhatja az erőviszonyokat az is, ha az utóbbi választásokon inaktívvá váltakat valamelyik jelöltnek sikerül felráznia.

A 2000-es székesfehérvári eset óta a baloldal mindig alulmaradt az időközi országgyűlési választásokon. Többségében ugyan fideszes mandátumok megüresedése miatt kellett időközi választást kiírni, de olyan, korábban baloldali fellegvárakban is könnyedén győztek fideszes jelöltek, mint Pécs vagy a Ferencváros. Újpest azonban ezúttal a baloldalé maradt.

Az önkormányzati kampánykorrupció is jobban teljesít az átláthatóságnál
Az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország megvizsgálták, hogy mennyit költöttek a pártok az idei önkormányzati választási kampány során. A civil kampánymonitor feltárta, hogy a kormánypártok sikere érdekében az adófizetők pénze ezúttal sem volt drága, a Fideszt és jelöltjeit ugyanis sok százmillió forintot érő, közpénzből fizetett óriásplakát kampány is segítette. A civil szervezetek számos választási visszaélést is kiderítettek, és minimumprogramot hirdettek az önkormányzati korrupció ellen.

1. A politikától való elfordulást jelzi a folyamatosan csökkenő politikai részvétel

Az Ezaminimum.hu internetes oldalon az önkormányzati választásokon induló jelöltek kinyilváníthatják, hogy készek konkrét és számon kérhető intézkedéseket tenni az önkormányzatok átláthatóságának javítása érdekében.

Ahogy az a fővárosi választási rendszer átalakításának bejelentése óta várható volt, 7 kerületről lemondott a baloldali ellenzék annak érdekében, hogy mindhárom formációnak lehessen kompenzációs listája, a maradék 16 kerületet pedig 6-5-5 arányban osztották szét egymás között. A végéhez közelítő, kínkeserves tárgyalási folyamat során többször olvashattunk arról, hogy a felek ezek közül 9 kerületet tartanak mindenképp nyerhetőnek, s hogy ezeket 4-4-1 arányban osztották el egymás között (az MSZP-nek és a DK-nak 4-4, az Együtt-PM-nek 1 jut). Nem világos, milyen metódus szerint jöttek ki ezek az értékek

Létező mintát követ a döntésképes többség kialakítását elősegítő új budapesti választási rendszer, miközben az arányos képviselet elve újabb vereséget szenved. A fővárosi szavazatok régi és új metódus szerinti mandátummá alakításának hatásait vendégszerzőnk, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa elemzi.

Az önkormányzati választási rendszer elsősorban a fővárost érintő átszabását kezdeményező kormánypárt hat nap alatt két módosítással igyekezett orvosolni az általa generált alapjogi aggályokat. Hogy sikerült-e, legalábbis véleményes.

Némileg csökkenti a javasolt szisztéma aránytalanságát, de nem segíti elő a választójog egyenlőségét a ma benyújtott módosító javaslat, a választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályra pedig nem reagál.