Headline
Váratlan fejlemény, hogy az EU-n kívül élő magyar állampolgárok az EP-választáson is szavazhatnak majd, pedig inkább az a furcsa, hogy mindeddig nem teremtette meg ennek lehetőségét a kormány. A választási matek szempontjából minimális a jelentősége, de nem kizárt, hogy egy mandátum sorsa ezen múlik majd.
A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz (a beterjesztők kizárólag ezt hangsúlyozzák), de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Így volt ez legutóbb tavaly ősszel, és így történik most is.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint a kormánypártok a menekültek ügyén kívül a gazdasági eredményeknek köszönhetik a kétharmados sikert. Úgy gondolja, hogy a választási rendszer defektjeiért az ellenzék felelős, mert nem volt hajlandó együttműködni a választójogi törvény technikai hibáinak a korrekciójában. A levélben szavazók névjegyzékén szereplő halottak ügyét pedig egyszerűen azért nem oldották meg, mert szerinte nincs erre jó európai gyakorlat.
A parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak. A Political Capital és a Transparency International Magyarország kérései és javaslatai ellenére a kormány évek óta nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút.
A hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelemnek jelentős hangulatformáló hatása lehet hat héttel a parlamenti választás előtt, sok eddig inaktív Fidesz-ellenes választó kedvet kaphat a szavazáshoz, de csak akkor, ha az ellenzéki pártok hatékony és egységes kampányt tudnak építeni a történtekre. Ha befelé fordulnak és továbbra is egymásnak üzengetnek az összefogásról, akkor ezt az esélyt könnyen eljátszhatják. A Fidesz minden eddiginél erőteljesebb, hisztériakeltő kampányt fog folytatni, amivel igyekeznek majd megfélemlíteni az ellenzéki szavazókat, egyidejűleg mozgósítani a saját tábort. Könnyen lehet, hogy ez kontraproduktívnak bizonyul.