Megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül 2013-ban alakult Választási Rendszerek Kutatóműhely első tanulmánykötete. A külhoni magyar állampolgárok választásának témakörében 11 tanulmány született BODNÁR ESZTER, CSERNY ÁKOS,  HALÁSZ IVÁN, HORVÁTH ATTILA, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, LÁSZLÓ RÓBERT, ORBÁN BALÁZS ANDRÁS, PÁL GÁBOR, POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, SKUTA VIVIEN, TEMESI ISTVÁN ÉS TÉGLÁSI ANDRÁS tollából.

Ahogy az a fővárosi választási rendszer átalakításának bejelentése óta várható volt, 7 kerületről lemondott a baloldali ellenzék annak érdekében, hogy mindhárom formációnak lehessen kompenzációs listája, a maradék 16 kerületet pedig 6-5-5 arányban osztották szét egymás között. A végéhez közelítő, kínkeserves tárgyalási folyamat során többször olvashattunk arról, hogy a felek ezek közül 9 kerületet tartanak mindenképp nyerhetőnek, s hogy ezeket 4-4-1 arányban osztották el egymás között (az MSZP-nek és a DK-nak 4-4, az Együtt-PM-nek 1 jut). Nem világos, milyen metódus szerint jöttek ki ezek az értékek

Ahhoz, hogy a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna ezt a választást, nem férhet kétség, ahogy ahhoz sem, hogy az épphogy elért kétharmados többséget kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti. Ezeket a hatásokat vesszük sorra.

A könnyített jelöltállítási feltételekkel és a kampánytámogatás bevezetésével a Fidesz vélhetően elérte célját: a ringbe szálló jelöltek megsokszorozásával minden korábbinál alacsonyabb támogatottsággal is elnyerhetőek az egyéni mandátumok.

Számos hiba történt az elmúlt hetekben a választási eljárási folyamat során. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnapi közleménye és elnökének tévényilatkozata megingathatja a bizalmat az egész választásban. Helyzetértékelésünk eredetileg a Hír24-en jelent meg.

Tavaly augusztus 29-én, az MSZP és az Együtt-PM által tető alá hozott koordinált indulásra vonatkozó megállapodásakor írtuk: „nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése”. Az azóta eltelt időszakban is a megállapodás kényszere bénította a baloldalt, három hónapjuk maradt az új, kibővített együttműködés tartalommal való feltöltésére.

Négy hónap alatt százezer külhoni magyar állampolgár sem kérte felvételét a névjegyzékbe. A november eleje óta éles online regisztrációs lehetőség eddig nem pörgette fel a regisztrációs kedvet, de a kampány bizonyosan erre is élénkítően hat majd.

Nem szüntette meg a kétharmados kormánytöbbség a pártfinanszírozás problémáit, minek következtében közpénzek milliárdjai folyhatnak el ellenőrizetlenül.

Nem zárja ki a választási eljárási törvény legfrissebb módosítója a visszaélésszerű magatartást, csak még nehezebbé teszi a lebukást. A törvény módosításának köszönhetően az eddiginél is kisebb kockázatot vállal az, aki szavazatot vásárol.

Az októberi pártpreferencia-mérések a bizonytalanok csökkenését, a kormánypárt erősödését, és az ellenzéki erők közötti átrendeződést jelzik, mindegyiket szabad szemmel alig látható mértékben. Mandátumkalkulátorunk segítségével arra is becslés adható, hány további szavazóra van szüksége az ellenzéknek a szűk parlamenti többség megszerzéséhez: közel egymillióra.