Most, hogy már nemcsak civil szervezetek (Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért), hanem egy párt (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) is érvénytelen szavazat leadására biztat (sőt, úgy tűnik, több pénzt fog a kampányára fordítani, mint a legtöbb ellenzéki párt), az érvénytelen szavazatok korábban nem ismert politikai tétjét kell meghatározni.

A választási rendszer hibáiról tételesen nyilatkoztattuk Gulyás Gergelyt, a Fidesz parlamenti képviselőjét, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét. Átfogó választási reformra nem készülnek, de az Alkotmánybíróság határozatának megszületése után várhatóan több ponton módosítani fogják a választási szabályokat. Gulyás elismerte, hogy mind a levélben szavazók névjegyzékének vezetése, mind a kampány, mind a kampányfinanszírozás szabályai javításra szorulnak.

A Republikon Intézet előválasztási javaslatára érkezett rövid reakciók alapján nem sok jele van annak, hogy az érintett pártok és civil mozgalmak magukévá tették volna a koncepciót. Látszólag van csak sok idejük: ahhoz, hogy 2017-ben bármilyen formában megvalósulhasson az előválasztás, még idén meg kell születnie a politikai döntésnek, amihez számos részletkérdésben kell dűlőre jutniuk a feleknek.

A kormánnyal elégedetlen választói tömeg ahhoz a politikai erőhöz vándorol, amelyikről leginkább el tudja képzelni, hogy legyőzi a Fideszt. Hét héttel ezelőtt Veszprémben ez egy baloldali pártok által támogatott független jelöltben, ma a Jobbikban testesült meg. A centrális erőtér politikája ezzel elbukott, mint ahogy az a mítosz is, hogy a Fidesz képes megálljt parancsolni a szélsőjobboldal előretörésének.

A veszprémi 3-as egyéni választókerület karaktere valamivel jobboldalibb, mint a szomszédos veszprémi 1-esé, ahol február 22-én a baloldali pártok támogatásával a független jelölt le tudta győzni kormánypárti ellenfelét. A tapolcai központú körzet április 12-ei időközi választási eredménye ezzel együtt is kiszámíthatatlan: az erősebb Jobbik miatt szinte háromesélyes a verseny, de Veszprém után már számolni kell a korábbi ciklusok során passzívvá vált választók reaktiválódásával is. 

A tavaly őszi önkormányzati választás óta eltelt időszakban a Fidesz-logó alatt indult jelöltek mindegyike veszített. A kormánypárti aspiránst legyőzők között két szocialista, egy jobbikos és egy független jelölt is akad, a legkülönbözőbb választástípusokban.

A korábbi választási adatok alapján nem sok félnivalója van a Fidesznek a februárban várható időközi választáson, legalábbis abban az esetben, ha nem osztják meg a kormánypárt táborát. Átírhatja az erőviszonyokat az is, ha az utóbbi választásokon inaktívvá váltakat valamelyik jelöltnek sikerül felráznia.

A 2000-es székesfehérvári eset óta a baloldal mindig alulmaradt az időközi országgyűlési választásokon. Többségében ugyan fideszes mandátumok megüresedése miatt kellett időközi választást kiírni, de olyan, korábban baloldali fellegvárakban is könnyedén győztek fideszes jelöltek, mint Pécs vagy a Ferencváros. Újpest azonban ezúttal a baloldalé maradt.

1. A politikától való elfordulást jelzi a folyamatosan csökkenő politikai részvétel

Ahogy az a fővárosi választási rendszer átalakításának bejelentése óta várható volt, 7 kerületről lemondott a baloldali ellenzék annak érdekében, hogy mindhárom formációnak lehessen kompenzációs listája, a maradék 16 kerületet pedig 6-5-5 arányban osztották szét egymás között. A végéhez közelítő, kínkeserves tárgyalási folyamat során többször olvashattunk arról, hogy a felek ezek közül 9 kerületet tartanak mindenképp nyerhetőnek, s hogy ezeket 4-4-1 arányban osztották el egymás között (az MSZP-nek és a DK-nak 4-4, az Együtt-PM-nek 1 jut). Nem világos, milyen metódus szerint jöttek ki ezek az értékek