Veszprém után Tapolcán
A veszprémi 3-as egyéni választókerület karaktere valamivel jobboldalibb, mint a szomszédos veszprémi 1-esé, ahol február 22-én a baloldali pártok támogatásával a független jelölt le tudta győzni kormánypárti ellenfelét. A tapolcai központú körzet április 12-ei időközi választási eredménye ezzel együtt is kiszámíthatatlan: az erősebb Jobbik miatt szinte háromesélyes a verseny, de Veszprém után már számolni kell a korábbi ciklusok során passzívvá vált választók reaktiválódásával is.
Eredmények az elmúlt négy országgyűlési választáson a jelenlegi Veszprém 3-as választókerületben
(a 2002-es, a 2006-os és a 2010-es adatokat az első fordulós szavazóköri szintű eredmények alapján, a hatályos kerülettérkép beosztása szerint gyűjtöttük össze)
- A részvétel az országos trendnek megfelelően 2002 óta választásról választásra csökken: míg 13 éve még 52400 érvényes listás szavazatot adtak le, tavaly már csak 43085-öt.
- A jelenlegi veszprémi 3. választókerület három korábbi körzetből áll össze, de egyiket sem fedi le teljes egészében: a választójogosultak lélekszámát tekintve 60,5% a korábbi Tapolca-központú 4. veszprémi körzetbe volt beosztva (44015 fő), 37,3% a volt Ajka-központú 1. körzetbe (27140 fő), 2,3%-a pedig a veszprémi központú 6-osba (1656 fő).*
- A Tapolca-központú kerületet a tavaly elhunyt Lasztovicza Jenő 1998 óta mind az öt választáson megnyerte, 2002-2010 között már az első fordulóban megszerezte a szavazatok abszolút többségét (2014-ben már nem volt második forduló, ekkor 43,1%-kal szerzett mandátumot).
- A jelöltek ritkán tudtak a pártjuknál több szavazatot hozni: egyedül 2010-ben szereztek a szocialista jelöltek szignifikánsan, 1249 vokssal többet, mint a listájuk; ez vélhetően az LMP szimpatizánsainak átszavazására vezethető vissza.** Érdekes még, hogy 2014-ben Lasztovicza 726-tal kevesebb szavazatot kapott pártjánál, az átszavazók egy része a baloldali Horváth Józsefet, esetleg a jobbikos Dobó Zoltánt támogathatta.
- A Fidesz nemcsak a szavazatszám, hanem a szavazatarány tekintetében sem érte el tavaly a 2002-es vagy a 2006-os szintjét, a magyarországi átlagát ugyanakkor több mint egy százalékponttal felülmúlta.
- A kerület jobbra húzását jelzi, hogy 2002-ben a Fidesz-MDF lista több szavazatot kapott (25572), mint az MSZP, az SZDSZ és a Centrum együttvéve (23358), miközben a MIÉP is begyűjtött 1876 voksot. 2006-ban sem érte utol az MSZP és az SZDSZ (22355) a Fidesz-KDNP-t (23309), az ekkor centrista politikát folytató MDF-re leadott 2592 szavazatot pedig egyik félhez sem érdemes 100%-ban hozzáadni.
- Míg az MSZP országos átlagánál 2010-ben hajszállal erősebb volt a kerületben, 2014-ben a közös lista már majdnem egy százalékponttal gyengébb. Ajka városában viszont a tavaly októberi általános önkormányzati választáson Schwartz Béla MSZP-színekben a szavazatok 50,8%-ával győzött (a második helyezett fideszes jelölt 42,7%-ot, a harmadik jobbikos 6,5%-ot szerzett; a részvétel 40%-os volt).
- A Jobbik erősödött az elmúlt ciklusban: míg 2010-ben szinte pontosan az országos támogatottságának megfelelő szavazatarányt gyűjtött be, 2014-ben már 2-3 százalékponttal felülmúlta azt. A szélsőjobboldal előretörését jelzi az is, hogy Tapolca városban a tavaly októberi általános önkormányzati választáson a jobbikos Dobó Zoltánt választották polgármesterré a szavazatok 39,3%-ával (a második helyezett fideszes jelölt 36,4%-ot, a harmadik MSZP-s 24,3%-ot szerzett; a részvétel 37%-os volt).
- Az LMP mind 2010-ben, mind 2014-ben az országos teljesítményének 71%-át érte el a veszprémi 3-as körzetben.
- A legtöbb figyelem Ajkára és Tapolcára összpontosul majd, pedig a két város alig több mint a felét teszi ki a teljes választókerületnek. A februári választás elsősorban Veszprémben dőlt el, az áprilisi időközin viszont felértékelődnek a kistelepülések.
- A Fidesz népszerűségének országos csökkenése bizonyosan nem hagyja érintetlenül ezt a körzetet sem. Ezúttal is döntő tényező lesz, milyen arányban mozgósíthatók a korábbi kormánypárti szavazók, ahogy az is, hogy a választástól ciklusról ciklusra nagyobb számban távol maradó választói tömegből mennyien válnak ismét aktívvá, és adnak le protesztszavazatot.
- Ahogy Veszprémben hamar egyértelművé vált, hogy két ember küzdelmére szűkül le a választás, a tapolcai-ajkai kerületet az teszi különösen kiszámíthatatlanná, hogy hárman is versenyben vannak, ha nem is egyenlő esélyekkel. Ez látszik a Jobbik már intenzíven zajló kampányán is, erőforrásaikat inkább erre az időközire tartalékolták. Jelöltjük vélhetően hatékonyabban tudja megmozgatni a jobbikos törzstábort, ugyanakkor szélsőségessége miatt támadhatóbb is, mint a veszprémi jelölt volt.
*A kalkuláció során a 2014. április 6-ai országgyűlési választás induló választói névjegyzékében szereplők számát vettük alapul.
** A 2014 előtti választókerületi térkép szerint három, kisebb lélekszámú kerülethez tartozott a mai Veszprém 3-as, a jelöltek neve ezért nem szerepel a 2014 előtti éveknél sem a szövegben, sem a táblázatban.
