Home » Elemzések, Featured, Headline

A Fidesz veszprémi vereségének öt oka

23 February 2015 Szerző: Címkék:, Nincs komment

A veszprémi 1. számú  egyéni választókerületben vasárnap megtartott időközi országgyűlési választáson a szavazatok 42,7 százalékával a függetlenként induló Kész Zoltán győzött. Második helyen végzett a Fidesz-KDNP jelöltje, Némedi Lajos, aki a voksok 33,6 százalékát kapta. Gyorselemzésünkben bemutatjuk, hogy mely okok vezettek a kormánypártok vereségéhez.

1. Relatíve magas részvétel. Veszprémben és környékén kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott az időközi választás. A sajtó egy részében elterjedt értékeléssel szemben ugyanis kifejezetten magasnak számít a 44,8%-os részvételi arány, ami legfeljebb az általános országgyűlési választás (Veszprém 1-esben 64,3%-os) adataihoz képest tűnhet alacsonynak. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme óta minden egyes időközi országgyűlési választáson kisebb arányban járultak az urnákhoz. Sőt, a tavaly októberi általános önkormányzati választáson Veszprémben (a környező települések nélkül) a részvételi arány a 36%-ot sem érte el. A választók tehát nem nevezhetők apatikusnak, nem érezték tét nélkülinek az időközi választást.

2. Proteszt-hangulat. Az eredmény a Fidesz közvélemény-kutatásokban is megmutatkozó, egyre erősödő elutasítottságát jelzi. Tavaly október óta mind a négy kormánypárti jelölt, aki elindult időközi választáson, veszített. Az ötödik vereség a sorban a veszprémi, igaz, ugyanezen a napon Szatymazon győzni tudott a kormánypárti polgármesterjelölt. A veszprémi mandátumnak azonban mindegyiknél nagyobb jelentősége van, és nem csak a kétharmad elveszítése miatt: a Fidesz olyan választókerületben maradt alul, amely az elmúlt választások során a párt szilárd bástyáját képezte. A veszprémi vereséggel megszűnt az a percepció, hogy a Fidesz bárhol az országban verhetetlen volna.

3. Gyengülő centrális erőtér. A Fidesz politikai stratégiája arról szól, hogy domináns kormányzó pártként leválthatatlan maradjon a Jobbik, illetve a felaprózott baloldali tábor között állva. Ez a centrális erőtér azonban most a Fidesz támogatottságának látványos csökkenése miatt meggyengült. A kormánypárt könnyebben tudná magyarázni vereségét, ha a Jobbik és az LMP jelöltje lényegesen gyengébben szerepelt volna, mint tavaly áprilisban, de valójában csak 2-3 százalékpontos visszaesést könyvelhettek el. Az LMP esetében ez ugyan harmadával gyengébb teljesítményt jelent, a Fidesz mégsem foghatja vereségét a jobbikos vagy az LMP-s szavazók átvándorlására. Úgy tűnik, a választók lassan a centrális erőtérben és az annak szellemében megalkotott választási rendszerben is megtanulják kifejezni az akaratukat. A kormányellenes szavazók többsége nem rendelkezik erős politikai identitással és pártpreferenciával, hanem egyszerűen igyekszik felmérni az erőviszonyokat, és a sok induló jelölt közül a legesélyesebb ellenzékire szavaz. Aki tehát a legesélyesebb kihívó pozícióját el tudja foglalni, az nyerhet a gyengülő Fidesszel szemben.

4. Háttérbe vonuló ellenzéki pártok. Bár Kész Zoltán elfogadta a baloldali ellenzéki pártok támogatását, független imázsát, valamint erős helyi kötődését a kampányban mindvégig hangoztatta, a szavazólapon pedig egyetlen párt logója sem szerepelt a neve mellett. A támogató pártok az utolsó egy-két naptól eltekintve nem jelentek meg hangsúlyosan a jelölt mellett, de saját törzstáborukat igyekeztek mozgósítani. Másoldalról viszont Kész Zoltán a pártoktól való teljes elhatárolódás hibájába sem esett. A függetlenség hangsúlyozása így nem idegenítette el az ellenzéki pártokat és szavazóikat; ezzel tudott a kihívó pozíciójába kerülni. Mindebből azonban az is következik, hogy a Készt támogató pártok hibát követnének el, ha az országos erőviszonyokra fordítanák le a veszprémi választás eredményét, hiszen a sikert nem saját jelölttel érték el, hanem épp a háttérbe húzódásukkal.

5. Hatástalan kormányzati kommunikáció. Végül meg kell említeni, hogy a Fidesz hiába állította csatasorba a közmédiát és a helyi sajtó jelentős részét, a kommunikáció hatástalan maradt. Nem mozgósította a korábbi kormánypárti szavazókat sem a veszprémi fejlesztésékről szóló ígéretkampány, sem a Kész Zoltán lejáratását célzó negatív kampány. Sőt, utóbbi vélhetően kontraproduktívvá vált, és a szavazóköri adatok inkább arra utalnak, hogy a kormányellenes szavazókat tüzelte fel.

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*