Ha nem tekintünk mindenkit érdemesnek a politikai nagykorúságra, nem a választási rendszer matematikailag konstruált modelljének integritása sérül, hanem a szabad és egyenlő méltóságú polgárok közösségének alapvető alkotmányos tétele – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint ez túl nagy ár.

A fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos – a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett – vitában FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője a különböző cenzusok fokozatos leépülésének történeti kontextusába helyezi az ENSZ-egyezménnyel már ma is összeegyeztethetetlen korlátozást, mégsem számít a helyzet belátható időn belüli rendezésére. Hiányzik ugyanis az azt kikényszeríteni képes kritikus választói igény.

SZIGETI PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Jogelmélet tanszékének vezetője, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke tanulmányában elemzi a választási rendszer és a választójog jelentőségét és összefüggésének rendjét, áttekinti a jelenkori mértékeket, hazai devianciákat és vitákat, továbbá összeveti és értékeli az 1989/90-es és a 2011/13-as választási rendszereket.

Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága szerint a hatályos Alaptörvény megsérti a fogyatékos személyek politikai jogait, amikor arról rendelkezik, hogy a gondnoksági eljárások során a polgári bíróságok korlátozhatják a gondnokság alá helyezett személyek választójogát.  Az ENSZ szerve elvárja Magyarországtól a jogfosztó szakasz törlését. VERDES TAMÁS, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársának helyzetelemzése.

A mai megállapodás szerint koordináltan indított egyéni jelöltekkel, külön pártlistákon méreti meg magát az MSZP és az Együtt-PM a következő választáson. Ez a Lázár János által majd két éve, 2011 októberében felvázolt jelöltállítási szabályok óta az egyik legesélyesebb forgatókönyv volt. Az elmúlt napokban kialakult hisztéria miatt mégis sokan értetlenséggel vagy lemondással fogadják a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt hiányát. Pedig nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése.

Mérsékelt a bizalom a postahivatalok iránt a környező országok magyar közösségeinek körében. A magyar parlamenti választás szabályait paragrafusokba öntő törvényalkotó azonban ennek tudatában sem mérlegelte komolyan az elektronikus szavazás bevezetését, még a levélben voksolással párhuzamosan sem. Ez talán nem független attól, hogy választott képviselőink jelentős része ma is csak segítséggel képes elektronikus levelezését kezelni (értsd: titkárnőjük kinyomtatja nekik az e-maileket). A levélben szavazás életre hívása tehát egyike volt a tavaly szeptemberi benyújtása óta szinte hetente változó választási eljárási törvény kevés biztos pontjainak. Sőt az első pillanattól kezdve szerepelt a törvényjavaslatban …

A levélben szavazással kapcsolatos visszaélési lehetőségekről kérdezték László Róbertet az ATV Startban.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Hír TV-nek nyilatkozott, a 444.hu farkast kiáltott. Azért kár a pánikkeltésért, mert mivel csak félig-meddig megalapozottak a leírtak, az eddigieknél is könnyebb lesz legyinteni a tényleges problémákra. A levélben szavazás intézménye önmagában számos visszaélésre lehetőséget ad, de nem azért, mert a postán kívül a külképviseleteken is le lehet adni a levélcsomagokat.

In July 2013 it seems we have come to the end of a three-year process of electoral reform, but slight modifications may yet follow. Since the three new laws regulating Parliamentary elections (CCIII/2011 Voting Rights Act, XXXVI/2013 Electoral Procedure Act and LXXXVII/2013 Campaign Finance Act) have already been amended several times by the Fidesz-KDNP alliance, it is possible there will be additional changes made during the next Parliamentary session starting September 9. 

It will be argued here that extending citizenship to Hungarian minorities abroad, supplementing the citizenship of non-residents with voting rights, and the attempt to introduce active registration appear to serve the same purpose: preserving and enhancing the power of the ruling coalition. A paper by ANDRÁS BOZÓKI.