A pártok közel 11 milliárd forintot költhettek kampányra 2014-ben és 2015-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson. Ez derült ki az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) által végzett civil kampánymonitor vizsgálatból. A parlamenti pártok állami kampánytámogatása tavaly 3,4 milliárd forintot tett ki, miközben, a civilek becslése szerint, a kiadásaik 7,5 milliárd forintra rúgtak. Az együttműködő négy szervezet nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a kampányfinanszírozás rendbetétele érdekében.

A régóta a visszaélések melegágyát képező jelöltállítási rendszert csak átalakítani sikerült, megtisztítani nem. Hiába történtek néhány ponton jó irányba lépések (ajánlószelvény-rendszer megszüntetése, támogató aláírások számának csökkentése, kincstári kártya bevezetése, költési limit felemelése, indexálása), addig nem lesznek tiszta körülmények, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatáshoz juthatnak ellenőrizetlenül.

Létező mintát követ a döntésképes többség kialakítását elősegítő új budapesti választási rendszer, miközben az arányos képviselet elve újabb vereséget szenved. A fővárosi szavazatok régi és új metódus szerinti mandátummá alakításának hatásait vendégszerzőnk, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa elemzi.

Az önkormányzati választási rendszer elsősorban a fővárost érintő átszabását kezdeményező kormánypárt hat nap alatt két módosítással igyekezett orvosolni az általa generált alapjogi aggályokat. Hogy sikerült-e, legalábbis véleményes.

Némileg csökkenti a javasolt szisztéma aránytalanságát, de nem segíti elő a választójog egyenlőségét a ma benyújtott módosító javaslat, a választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályra pedig nem reagál.

A meccs közben írja a szabályokat és pillanatnyi érdekei szerint alakítaná át az önkormányzati választási rendszert a Fidesz. Az EP-választás ismeretében finomhangolt koncepció beszűkíti az ellenzék mozgásterét, de több ponton alaptörvény-ellenes is lehet.

Ahhoz, hogy a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna ezt a választást, nem férhet kétség, ahogy ahhoz sem, hogy az épphogy elért kétharmados többséget kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti. Ezeket a hatásokat vesszük sorra.

The Hungarian parliamentary election has left only one question open, whether the governing party can retain its two-thirds majority in Parliament or not. This question can remain open by 12 April, until the finalization of the election results. It has a real political significance: the two-thirds majority is the only thing that Fidesz can lose as the result of the election. But anyway, no serious change is expected in governmental policies…

Az előzetes várakozásoknak megfelelően csak az vált kérdésessé az országgyűlési választáson, hogy megőrzi-e a kormánypárt a kétharmados parlamenti többségét. Ennek nem pusztán parlamenti jelentősége van, hanem politikai is: a minősített többség az egyetlen, amelyet a Fidesz elveszíthet a választás eredményeként. Ha csak a szavazatszámokat nézzük, a Fidesz és az LMP rosszabbul teljesített, mint 2010-ben, mégis ők örülhettek a legjobban. Ezzel szemben a baloldali pártszövetség és a Jobbik több szavazatot kapott, mint négy éve, parlamenti pozíciójuk mégis alig változott.

Amíg a jelöltállítás a választók ajánlására épül, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatás tehető zsebre ellenőrizetlenül, addig nincs mit csodálkozni a csalássorozaton. Az elbukott ajánlási rendszertől végleg meg kell szabadulnunk.