Home » Uncategorized

A Nézőpont Intézet választásireform-javaslatáról

26 September 2011 Szerző: Nincs komment

A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

A fő gond az volt vele, hogy 90 egyéni választókerületet nem lehetséges az arányossági szempontok figyelembevételével és a megyehatárok tiszteletben tartásával kialakítani, annál lényegesen többre van ehhez szükség. Áder János júliusban 100-110 körzetre utalt, a Haza és Haladás Alapítvány modellezett is egy 110 kerületre osztott térképet, az LMP 135-re tett javaslatot, a Nézőpont pedig most a 128-as számban lelte meg az optimumot.

A fennmaradó 72 mandátumot a 2010-es választási eredmények alapján igyekezett úgy elosztani, hogy az akkori parlamenti erőviszonyokat kapjuk vissza egy kétszáz fős parlamentben. Ezt úgy sikerült majdnem pontosan kihozni, hogy az (országos) listás mandátumokat 22-re csökkentették, míg a kompenzációs mandátumokat 50-re emelték. Nem világos, miért érdemes a választási rendszert a 2010-es erőviszonyokra kalibrálni, mivel olyan erőviszonyok aligha lesznek a belátható jövőben újra. A többségi ág ilyen fokú erősítése és a listás szavazatok súlyának minimálisra csökkentése, a maitól eltérő pártszerkezet mellett gyökeresen más eredményeket produkálhat, mint a hatályos rendszer.

Ha a Nézőpont javaslatára úgy kell tekinteni, mint a kormányoldalon megfogalmazódó koncepciók egyikére, akkor a legizgalmasabb kérdés nem is az, ami szerepel benne, hanem az, ami nem. A koncepció ugyanis szinte semmit sem mond a külhoni magyarok választójogáról, egészen pontosan csak annyit állapít meg, hogy azt „egyszerűen biztosíthatja az országos listára szavazás”.

Ha tehát a külhoni magyarok szavazatai alapján nem extra mandátumokat osztanak ki, hanem ugyanarra az országos listára voksolhatunk határon innen és túl, akkor egy olyan koncepcióval állunk szemben, amely a pihekönnyűvé teszi a külhoni voksok súlyát. 128 egyéni mandátum mellett ugyanis 50 parlamenti hely sorsa is kizárólag az egyéni voksok alapján kerülne elosztásra és mindössze 22 mandátum találna gazdára a listás voksok arányában. Bő 60%-os magyarországi részvétel mellett ez körülbelül 5 millió listás szavazatot feltételez, ezzel öntenék össze a határon túlról érkező voksokat. Akár 100 ezer, akár másfél millió külhoni voksról is van szó, csak a 22 listás mandátum sorsát érintenék, 178 további mandátumra semmilyen hatással nem lennének. Kérdés, egybevág-e mindez a kormány szándékaival.

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*