A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

A fő gond az volt vele, hogy 90 egyéni választókerületet nem lehetséges az arányossági szempontok figyelembevételével és a megyehatárok tiszteletben tartásával kialakítani, annál lényegesen többre van ehhez szükség. Áder János júliusban 100-110 körzetre utalt, a Haza és Haladás Alapítvány modellezett is egy 110 kerületre osztott térképet, az LMP 135-re tett javaslatot, a Nézőpont pedig most a 128-as számban lelte meg az optimumot.

A fennmaradó 72 mandátumot a 2010-es választási eredmények alapján igyekezett úgy elosztani, hogy az akkori parlamenti erőviszonyokat kapjuk vissza egy kétszáz fős parlamentben. Ezt úgy sikerült majdnem pontosan kihozni, hogy az (országos) listás mandátumokat 22-re csökkentették, míg a kompenzációs mandátumokat 50-re emelték. Nem világos, miért érdemes a választási rendszert a 2010-es erőviszonyokra kalibrálni, mivel olyan erőviszonyok aligha lesznek a belátható jövőben újra. A többségi ág ilyen fokú erősítése és a listás szavazatok súlyának minimálisra csökkentése, a maitól eltérő pártszerkezet mellett gyökeresen más eredményeket produkálhat, mint a hatályos rendszer.

Ha a Nézőpont javaslatára úgy kell tekinteni, mint a kormányoldalon megfogalmazódó koncepciók egyikére, akkor a legizgalmasabb kérdés nem is az, ami szerepel benne, hanem az, ami nem. A koncepció ugyanis szinte semmit sem mond a külhoni magyarok választójogáról, egészen pontosan csak annyit állapít meg, hogy azt „egyszerűen biztosíthatja az országos listára szavazás”.

Ha tehát a külhoni magyarok szavazatai alapján nem extra mandátumokat osztanak ki, hanem ugyanarra az országos listára voksolhatunk határon innen és túl, akkor egy olyan koncepcióval állunk szemben, amely a pihekönnyűvé teszi a külhoni voksok súlyát. 128 egyéni mandátum mellett ugyanis 50 parlamenti hely sorsa is kizárólag az egyéni voksok alapján kerülne elosztásra és mindössze 22 mandátum találna gazdára a listás voksok arányában. Bő 60%-os magyarországi részvétel mellett ez körülbelül 5 millió listás szavazatot feltételez, ezzel öntenék össze a határon túlról érkező voksokat. Akár 100 ezer, akár másfél millió külhoni voksról is van szó, csak a 22 listás mandátum sorsát érintenék, 178 további mandátumra semmilyen hatással nem lennének. Kérdés, egybevág-e mindez a kormány szándékaival.