A magyar választási reform egyik fő sajátossága az, hogy nincs rá nyilvánvaló ok – állítja a választási reform szakértői vitájába bekapcsolódó ENYEDI ZSOLT. A Közép-európai Egyetem docense szerint a választási szabályaink többségi irányba való elmozdulása súlyosbítaná azokat a bajokat, amelyek gyengítik demokráciánk minőségét: az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot.

Mielőtt élből elutasítjuk az előzetes regisztráció intézményét, érdemes megnézni, milyen érvek szólnak mellette. Lukácsi Tamás a Kommentár című folyóiratban 2009-ben megjelent esszéje vitaindítónak tökéletesen megfelel.

A Fidesz választásirendszer-koncepciójának újabb részletei kerültek nyilvánosságra. A Lázár János által ismertetett tervek szerint jelentősen átalakul a választási rendszer kompenzációs mechanizmusa: megszűnik a különálló kompenzációs lista, helyette az országos listás szavazatokhoz számítják hozzá a töredékszavazatokat; változik a töredékszavazatok forrásának köre. VETŐ BALÁZS, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján nyáron publikált részletes választási modell segítségével ezen új szempontok hatásait vizsgálja.

A Fidesz legfrissebb választásireform-javaslata első ránézésre nehezíti ellenfelei dolgát, mivel keményen szigorítja a jelöltállítást, ám valójában jelentősen megkönnyíti az ellenzéki pártok esetleges együttműködését.

Nem várt érdeklődés mellett zajlott le a Political Capital Institute és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási Igazgatási Szakirányának közös, választójogi reformról szóló konferenciája.

A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

A kettős állampolgárság, a külhoni magyarokra kiterjesztendő szavazati jog, illetve annak konkrét formája nem kis izgalmakat vált ki a szlovákiai magyarok körében. A dilemma „egyszerű”: ha felveszik a magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot, a kettő ugyanis pillanatnyilag kizárja egymást. KIRÁLY ZSOLT közgazdász, publicista, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja ad helyzetjelentést.

Eddigi döntései arról tanúskodnak, hogy a Fidesz az egyfordulós, a többségi logika irányába elmozduló választási rendszert tartja az érdekeinek leginkább megfelelőnek (lásd Aránymetszés, HVG, 2011. augusztus 6.). Számos további kérdés vár még tisztázásra, közülük is a választókerületi térkép megalkotása és a külhoni magyar állampolgároknak megadandó szavazati jog módja a legfontosabb. Előbbi esetében a Fidesz számára a legkiszámíthatóbb, utóbbi vonatkozásában pedig a legkockázatosabb manipulációs lehetőségről beszélhetünk. 

Az új választási rendszer olyan apró részletek újragondolását is kikényszeríti, mint a választói névjegyzék összeállításának módja. Látszólag technikai kérdés, valójában a külhoni választópolgároktól egészen eltérő magatartást követel majd meg, mint a magyarországiaktól. A névjegyzékkel kapcsolatos kihívásokat RYTKÓ EMÍLIA, az Országos Választási Iroda volt vezetője tekinti át.

A Fidesz és az MSZP kisebbparlamentezésének értelmetlenségét, illetve az arányosság és a kormányozhatóság összeegyeztethetőségét tárgyalja KARÁCSONY GERGELY, az LMP parlamenti képviselője és szakpolitikusa, akit arra kértünk, hogy bejegyzésében az itt elérhető kérdésekre térjen ki.