Szinte egy időben azzal, hogy a múlt modellezését kritizáló írásunk megjelent, Karácsony Gergely legfrissebb blogbejegyzésében közzétett egy saját fejlesztésű, mandátumbecslésre alkalmas Excel-filet. A nem a múltat firtató, hanem a kerülettérkép tendenciózusságát igazolni igyekvő kalkulátor használata kétségkívül felhasználóbarát: mindenki kedvére beírhatja, hogy milyen szavazatarányokra számít, és azonnal láthatja is, hogy az milyen mandátumeloszlást eredményezne az új választási törvény szerint.

Közeledik a választási eljárásról szóló törvény vitája, ami a közhiedelemmel ellentétben nemcsak technikai, hanem stratégiai jelentőségű kérdéseket szabályoz majd. A választási vitát ideje lenne kikormányozni a modellszámítások zsákutcájából.

A külhoni állampolgárok választójogával kapcsolatban gyakori hivatkozási alap Horvátország. Ivan Koprićot, a Zágrábi Egyetem Jogi Karának professzorát és Tijana Vukojičić Tomićot, a Zágrábi Társadalomtudományi Politechnikum óraadóját e-mailben kérdeztük a Magyarország számára is tanulságos horvát tapasztalatokról.

Bár az új választási törvény kétségkívül együttműködést követel a Fideszt leváltani igyekvő ellenzéki mozgalmaktól, nem elsősorban azért nem lesz közös listájuk, mert a felek képtelenek lennének ebben megállapodni, hanem azért, mert nem lesz rá szükségük.

Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a HVG 2012. január 5-ei számában megjelent kutatásból, amelyet a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research készített.

A választójogi reform tétje nagyobb annál, mint első látásra gondolnánk – hívtuk fel a figyelmet egy korábbi elemzésünkben. Nem pusztán arról van szó, hogy miként alakítja majd az új választási rendszer a szavazatokat mandátumokká, hanem arról is, hogy ez a szisztéma a képviseleti rendszer stabilitásának egészét meghatározza. Ebben az értelemben az új választójogi törvényhez vezető út során a következő öt szempontot tartottuk kiemelten fontosnak.
1. Mennyire felel meg az új választási rendszer a demokratikus jogállami követelményeknek?
Ebben a vonatkozásban felemás a helyzet. Az új választójogi törvény tiszteletben tartja a legfontosabb választási alapelveket …

Egészen biztos, hogy a Fidesz gesztusként fogja kommunikálni, hogy egy jelölt csatasorba állításához végül nem 1500, csak 1000 ajánlószelvényt kell  összegyűjteni. Pedig csak annyi történt, hogy az egypárti választási rendszer utolsó fogaskerekét is a helyére illesztették.

A választók kevés ismerettel bírnak az elfogadás előtt álló új választási rendszerről – derül ki a Political Capital közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek több mint fele azt sem tudja, hogy kb. 200 főre csökken az Országgyűlés létszáma, holott a nagy többség épp a „túl sok képviselőt” tartotta az eddigi rendszer legnagyobb problémájának.

Minden lehetséges választástechnikai eszközt bevet a Fidesz annak érdekében, hogy javítsa saját választási esélyeit. A többségi logika irányába tett nagy lépés önmagában még nem torzítja elfogadhatatlan mértékben a választói akaratot, a jelöltállítás további szigorítása, a győztes kompenzációja és a választókerületi térkép egypárti átrajzolása viszont komoly aggályokat vet fel. Az elemzés rövidített változata jelent meg a HVG 2011. december 8-ai számában.

A határon túli magyarok választójogáról. A Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás első részletei a HVG-ben jelentek meg, a külhoni választójoggal kapcsolatos vélekedéseknek itt nézünk a mélyére. Első rész.