Home » Álláspontok, Elemzések, Featured, Headline

Intézményi akadály az ellenzéki együttműködés előtt

18 January 2013 Szerző: Címkék:, , Egy komment

Elképzelhető 2014-ben olyan egyéni választókerület, ahol csak a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára? Az új választási törvény alapján ilyen helyzet előfordulhat, ugyanis a jogszabályból kimaradt a közös lista nélküli közös jelöltek töredékszavazatainak beszámítása. STUMPF PÉTER BENCE politológus írása eredetileg a Voksblogon jelent meg.

A töredékszavazatok számításának új szabályai

Közös jelöltek minden modern magyar választáson indultak, jellemzően alacsony számban, azonban szerepük a jelenlegi politikai helyzet tükrében erősen felértékelődhet. Ennek alapvető oka az egyéni ág jelentőségének megnövekedése az új választási rendszerben. Az egyéni mandátumok megszerzése a jelenleg megosztott ellenzék számára csak valamilyen összehangolt választási stratégia és együttműködés mellett lehetséges. Egy ilyen együttműködés létrehozása egyébként is komoly kihívást jelent a résztvevő politikai szereplők számára, az új választási törvény pedig szokatlan módon bünteti a közös jelöltek indítását. A 2011. évi CCIII. törvény 15. §-a ugyanis a következőképpen szabályozza a töredékszavazatok számításának módját:

15. §

(…)

(3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.

(4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös – ugyanazon pártok részvételével állított – egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.

Nem említi tehát a jogszabály azokat a közös jelölteket, amelyek jelölőszervezetei nem állítottak közös országos listát. A szövegből az következik, hogy az ilyen jelöltekre leadott szavazatok nem számítanak sem töredék- sem többletszavazatnak, gyakorlatilag elvesznek. Ez igen furcsa megoldás, hiszen nehezen elképzelhető olyan indoklás, amely igazolja a közös jelöltállítás ilyen jellegű „büntetését”, a közös jelöltre leadott szavazat miért érne kevesebbet a többi voksnál? A szöveg explicit módon nem zárja ki a közös lista nélküli közös jelöltek után járó töredékszavazatok beszámítását, ezért akár az is elképzelhető, hogy a helyzet véletlenül maradt szabályozatlanul. Mindenesetre a törvény szerint az ilyen jelöltek után a nem jár sem töredék-, sem többletszavazat. Ez pedig nemcsak indokolatlan, de szakít is a korábbi szabályozással.

Korábbi szabályozás

Korábban az 1989. évi XXXIV. törvény 9. § (3) pontja szabályozta a közös jelöltek töredékszavazatait:

9. §

(…)

(3) A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által  országosan egységesen  előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek:

a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak,

b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz.

Ez alapján tehát a jelölő pártok előre rendelkezhettek arról, milyen arányban osztoznak majd listáik a töredékszavazatokon. 1998 és 2010 között közös listát és közös jelölteket csak a Fidesz állított először 2002-ben az MDF-fel, majd 2006-ban és 2010-ben a KDNP-vel (1998-ban bár 78 közös jelöltjük volt, a Fidesz és az MDF önálló országos listát állított, emiatt kiugróan magas az érték a grafikonon).

Eddig az ilyen jelöltek aránya a választásokon meglehetősen alacsony volt. A helyzet azonban 2014-ben drasztikusan megváltozhat annak tükrében, hogy a nemrég megalakult Együtt 2014 mozgalom aktívan próbál választási együttműködést létrehozni az ellenzéki pártok között.

A 15. § jelentősége

Az, hogy az ellenzék képes-e együttműködni, még a jövő zenéje, több mint egy év van hátra a választásokig. Azt, hogy egy ilyen együttműködés létrejöttének mennyire van realitása, ha létrejön, működőképes lesz-e, és ha igen, képes-e egyesíteni a résztvevők szavazótáborait, kik is lesznek a résztvevői, ez az elemzés nem vizsgálja. Az együttműködés lehetséges formáit azonban könnyen körvonalazhatjuk, a leglazábbtól a legszorosabb összefogásig. Egy ilyen együttműködés formálisan három módon valósulhatna meg. Elképzelhető  sőt, valószínűsíthető  az esetek keveredése, választókerületenként, illetve pártonként változhat a jelöltállítási együttműködés, de ez a 15. § hatása szempontjából irreleváns – hiszen az két párt és négy párt közös jelöltjére ugyanúgy vonatkozik. A lehetőségek a következők:

1. Minden szereplő külön országos listát állít, közös jelöltek nincsenek, de nem indítanak egymás ellen jelölteket.

Ez az együttműködés leglazább formája. A 15. § itt nem okoz problémát, hiszen nincsenek közös jelöltek. Az ilyen együttműködés problémája inkább az, hogy igen alacsony hatásfokkal számolhatunk. Ha a jelölt nélkül maradt szavazók inkább otthon maradnak, nem szavaznak át  és ez könnyebben előfordulhat, mint közös jelöltállítás esetén , akkor teljesen hatástalan az összefogás.

2. A pártok közös jelölteket állítanak, de önálló országos listákat.

Ez a megoldás az előzőnél egy fokkal szorosabb összefogást igényel, de a közös jelöltek talán jobb esélyt jelenthetnek arra, hogy az ellenzék egyesítse a szavazóit a kormányoldal egyéni jelöltjeivel szemben (erre persze nincs semmiféle biztosíték). Azonban ebben az esetben a 15. § értelmében a közös jelölt után nem jár sem töredék- sem többletszavazat, és abban a fiktív helyzetben, ha minden egyes kerületben közös jelölteket állít az ellenzék, elképzelhető, hogy nem kap egyetlen töredék-, vagy többletszavazatot sem – akár nyer, akár veszít.

3. A pártok közös jelölteket és közös országos listát is állítanak.

Ennél szorosabb együttműködés nehezen képzelhető el a jelenlegi keretek között, de ez a szereplők önállóságának jelentős feladásával jár. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan forgatókönyv, amely esetén az ellenzéki együttműködés jelöltjei töredékszavazatokat szerezhetnének. Evidens, hogy egy ilyen szoros összefogást a legnehezebb tető alá hozni.

A három lehetséges forgatókönyv közül bármelyiket is alkalmazzák, úgy vélem a közös jelöltek indítása elengedhetetlen része lenne egy együttműködési stratégiának. Ha a közös jelöltek száma az eddigi szinten maradna, a 15. § csak apróbb eltéréseket eredményezne a rendszerben  bár így sem védhető a szabályozás furcsa logikája. Azonban ha létrejön az összefogás, ez az aprónak tűnő szabály komoly negatív hatásokkal járhat, már a tárgyalási fázist is kegyetlenül megnehezíti az ellenzék számára.

Elképzelhető  ugyanis egy olyan választókerület, ahol az a teljesen abszurd helyzet áll elő, hogy kizárólag a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára, gyakorlatilag megszűnik a kompenzáció. Egy ilyen kerületben a választók egy részének a szavazata semmiféle hatással sincs az eredményre, míg a győztesre leadott voksok nem csak egy egyéni mandátumot eredményeznek, de erősítik a jelölt pártjának országos listáját is. A 15. § valóban a megosztott ellenzék helyzetét tovább nehezítő elem, azonban nem csak a helyzet pártpolitikai vetülete problémás, de indokolatlanul zár ki szavazatokat az országos listáról, végeredményképpen a választók vesztesre leadott voksait  és ezzel döntésüket is  elértékteleníti. Az új választási rendszerről készült elemzések tapasztalataim szerint még nem sok figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek, pedig adott helyzetben komolyan sértheti a rendszer arányosságát.

(Kép forrása: Kispad)

One Comment »

  • Közös lista vagy koordinált indulás? [Idea Intézet] | minimum+ said:

    […] Az elmúlt hetekben újra központi téma lett az ellenzéki együttműködés kérdése a politikai napirenden. A demokratikus erők összefogásának hogyanja és a mikéntje körül azonban nincs konszenzus. A miniszterelnök-jelölt személyén kívül a fő kérdés az, hogy közös listán, vagy külön listán, de koordinált egyéni jelöltállítással indulnak a baloldali ellenzéki pártok. Ez utóbbi arra utal, hogy minden körzetben visszalép egymás javára az ellenzék két vezető ereje (illetve szövetségeseik), az MSZP és az Együtt 2014-PM: a választókerületek egyik részében az egyik, másik részében a másik erő állít jelöltet, listán azonban külön indulnak. (Azt magától értetődőnek tartjuk, hogy a két kérdés független egymástól: közös miniszterelnök-jelölt külön listával is elképzelhető, bár jelenleg leginkább a politikai science fiction kategóriájába tartozik.) A két megoldás kombinálása (tehát közös lista-külön jelöltek, vagy közös jelöltek-külön lista) véleményünk szerint nem reális alternatíva: a választóközönség számára teljesen követhetetlen lenne, hogy a közös listaállítást miért nem kísérik közös jelöltek, vagy a külön jelöltek miért járnak együtt külön listával (ez utóbbi esetben ráadásul a töredékszavazatok jó része is elveszhetne). […]

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*