Home » Elemzések, Featured, Headline, Kutatások

A választók ötöde semmit sem tud a választási rendszer főbb változásairól

15 December 2011 Szerző: Címkék:, Nincs komment

A választók kevés ismerettel bírnak az elfogadás előtt álló új választási rendszerről – derül ki a Political Capital közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek több mint fele azt sem tudja, hogy kb. 200 főre csökken az Országgyűlés létszáma, holott a nagy többség épp a „túl sok képviselőt” tartotta az eddigi rendszer legnagyobb problémájának. Csupán a választók negyede van tisztában azzal, hogy a parlamenti mandátumarányok kevésbé felelnek majd meg a szavazati arányoknak, míg a relatív többség (40%) tévesen azt gondolja: az új szisztéma arányosabb lesz. Az átalakítás következményét illetően a választók 43 százaléka véli úgy, hogy az új rendszer a Fidesznek kedvez majd, a kormánypárt szavazóinak közel fele is ezen a véleményen van.

A Political Capital – először a HVG-ben közölt – kutatásának részleteit feldolgozó korábbi bejegyzésünkben a külhoni magyar állampolgárok választójogával kapcsolatos véleményeket vizsgáltuk, most a választási rendszer átalakításához fűződő ellentmondásos választói elvárásokat elemezzük.

Mi a probléma?

Nem meglepő, hogy a magyar választási rendszer tényleges anomáliáit régóta elfedő „kisebbparlamentezés” és a politikusok soha nem látott rossz megítélése eredményeképp a válaszadók ma a rendszer legfőbb problémájának azt látják, hogy túl sok képviselő jut a parlamentbe. A kormányzó pártok bár előszeretettel hivatkoznak a létszámfelezésre, mint társadalmi igényre, a választók szemét majdnem ugyanennyire szúró ajánlószelvény-gyűjtést mégsem sietnek felszámolni, pedig az LMP kivételével az összes parlamenti párt támogatói szerint ez a második legnagyobb probléma.

Bár a választási eljárásba, egyszersmind a demokratikus berendezkedésbe vetett bizalom erősödhetne egy közérthetőbb választási szisztémával, annak átláthatatlansága zavarja a legkevésbé a választókat. Talán éppen azért, mert hat választás után letettek arról, hogy a hírhedten bonyolult mandátumkiosztási mechanizmust megértsék. Egy biztos, az új rendszer ebből a szempontból az eddiginél is bonyolultabbnak ígérkezik.

Az arányosság vajon mi?

A választókerületek létszáma közötti minimális eltérést, illetve a listás szavazatokat hűen tükröző parlamenti erőviszonyokat a politikusok is gyakran keverik, mindkettőre arányosságként hivatkozva. Valószínűleg ennek is betudható, hogy a két fogalom nem válik élesen szét, és mindkét elem hiányát egyformán közepes problémának tartják a választók. Körülbelül ugyanennyire érinti meg őket a magas bejutási küszöb is.

A választási rendszer problémáinak rangsorolása egyébként csak a Jobbik szavazói körében egyezik meg az átlaggal, a többi párt támogatói más sorrendet alakítanának ki (lásd a táblázat kiemeléseit).

A jelenlegi választási rendszer fő problémái pártpreferencia szerint

 (átlagok az 1: egyáltalán nem probléma – 5: nagyon nagy probléma skálán)*

*Kiemelve az összesített sorrendtől eltérő értékek                                                                        

Bár az arányosságot és a kormányzati stabilitást csak egymás kárára lehetséges erősíteni, a válaszadók 29%-a szerint mindkét cél egyformán fontos (közöttük is a szocialista szavazók aránya magas), 38% szerint inkább az arányosságot, 24% szerint viszont inkább a stabilitást kell biztosítani. Az utóbbi jelentőségét minden fórumon kommunikáló kormánypárt saját szavazóinak is csak kisebbségét tudta meggyőzni erről, míg az MSZP hiába próbálta az arányosságot a demokrácia non plus ultrájaként megjeleníteni, inkább a Jobbik és az LMP szavazói tartják ezt kiemelten fontos értéknek.

Mi változik?

A kutatás mérte az átalakuló választási rendszerrel kapcsolatos tájékozottságot is. Mivel a kormányoldal igyekezett elkerülni, hogy a választási rendszerről érdemi vita folyjon a nyilvánosságban, nem meglepő, hogy az állampolgárok jelentős részének téves képzetei vannak a még alakuló új rendszerről.

A válaszadók mintegy háromötöde nem tudja, hogy csak egy forduló lesz a jövőben, illetve, hogy a parlamentben nagyobb arányban lesznek egyéni képviselők, mint listásak. Az ajánlószelvény-rendszer megmaradásával a többség tisztában van, de csak 32% értesült arról, hogy valószínűleg több cédulát kell majd gyűjteni rövidebb idő alatt. 26% szerint változatlanok maradnak a feltételek, 11% szerint pedig teljesen megszűnik a cetlivadászat. Bár a külhoni magyar állampolgárok választójogáról a válaszadók bő kétharmada hallott, csak 32% tudta, hogy nem két, hanem egy szavazatuk lesz, miközben 36% szerint ugyanúgy szavazhatnak majd, mint a magyarországi lakhellyel rendelkezők. (Kövér László módosító javaslata ezt felülírhatja, de az adatfelvétel idején egyértelműnek tűnt, hogy csak listára szavazhatnak a határon túlról.)

Nem meglepő módon a kisebb létszámú parlament ismertsége a legerősebb: 49% tudta, hogy körülbelül kétszáz főre csökken majd a képviselők létszáma, ennél szerényebb mértékű politikustizedelésre 24% számított. A válaszadók ötöde az ötből egyetlen kérdésre sem adott jó választ, 37 százalék válaszolt helyesen legalább három kérdésre, és csak minden huszadik megkérdezett van teljesen tisztában a legfontosabb változásokkal.

Az új választási rendszerben az egyéni képviselet végképp formalitássá válik: eddig átlagosan 45 ezer, a következő választástól már 75 ezer választót kell(ene) képviselnie egy egyéni kerületben megválasztott honatyának. A friss felmérés azonban azt bizonyítja, hogy a választók már most sem adnak sokat az egyéni képviseletre; nem egész 43%-uk állította csak magáról, hogy egyáltalán meg tudná nevezni parlamenti képviselőjét. Igaz, egy 2008-as Medián-felmérés szerint ugyanez az érték még csak 24% volt.

Kinek kedvez?

A Fidesz, az MSZP és a Jobbik támogatóinak egyformán a fele vélekedik úgy, hogy a Fidesz magának kíván kedvezni az új választási rendszerrel. Az LMP-seknek csak bő harmada gondolja így, kiugróan nagy arányban hiszik viszont, hogy máris „más lett a politika”, és az új rendszer egyik politikai erőt sem hozza előnyös helyzetbe. (Bár az LMP esetében a minta alacsony elemszáma miatt megnő a kapott arányok bizonytalansága, ez a párt szimpatizánsainak eltérő véleményét nem kérdőjelezi meg.)

Melyik politikai erőnek kedvez a választási rendszer módosítása?

Módszertan

A kérdőíves adatfelvételeket a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. készítette 2011. november 10-15. között, 1000 felnőtt megkérdezésével, akik pontosan tükrözik a választókorú lakosság iskolai végzettség, településtípus, nem és életkor szerinti összetételét.

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*