Május 18-án három kormánypárti képviselő kezdeményezte az alig két héttel korábban hatályba lépett választási eljárási törvény módosítását. Az indokolás kitér a május 6-án általunk (Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, Political Capital Institute, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország) összeállított kritikákra is.

Alulírott civil szervezetek, intézetek (az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital Institute, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország) nem látjuk biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást. Annak érdekében, hogy a választás tisztasága biztosított legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjön –, konkrét teendőket fogalmazunk meg. Ezek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítását teszik szükségessé. Javaslataink a névjegyzékek adatainak ellenőrizhetőségére, átláthatóságára vonatkozó garanciákat tartalmaznak. A választási visszaélések elvi lehetőségét korlátozó ajánlások teljesítése minden politikai szereplőnek egyformán érdeke.

„Maradtak bennünk kérdések a választási reformmal kapcsolatban. Fel fogjuk tenni őket.” Így hirdettük meg a Facebookon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karával közös „Célegyenesben a választási reform” című konferenciánkat. Lássuk, mire jutottunk.

A Political Capital Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara közös konferenciát tart  „Célegyenesben a választási reform” címmel.

A külhoni magyarok egy részének bevonása a magyarországi politikai harcba a kettős állampolgárság intézményén keresztül intellektuális kihívás elé állítja a magyar politikai közélet résztvevőit, a politikusokat és az elemzőket egyaránt.

Bár az új választójogi törvény rögzíti a választókerületek számát, tiltja, hogy a körzetek átnyúljanak a megyehatárokon, illetve kiköti, hogy nem oszthatnak ketté kisebb településeket, tanulmányukban BIRÓ PÉTER, SZIKLAI BALÁZS és KÓCZY Á. LÁSZLÓ azt igazolják, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen.

A ma benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat véglegesíti, hogy a soron következő választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára nem lesz regisztráció, megszünteti a kampány- és a közvélemény-kutatási csendet, nem oldja fel azonban a választás tisztaságát leginkább fenyegető faktort, a levélben szavazók névjegyzékének titkosságát, a választási kampányt pedig egészen hajmeresztően erőszakolja meg.

A honosított külhoni magyar állampolgárok statisztikai adatainak nyilvánossága kapcsán kirobbant vita és a választási eljárási törvény módosításának holnap várható benyújtása megköveteli, hogy áttekintsük, fenyegeti-e veszély a 2014-es választási eljárás tisztaságát.

Legkésőbb a február 8-án benyújtott Alaptörvény-módosítás óta köztudott, hogy a kormány nem tett le a választási kampány médiában való visszaszorításáról, a ma elfogadott kapcsolódó módosító csak még szilárdabbá igyekszik tenni a korlátozás gránitalapját.

Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit.