A következő hetekben Megkérdeztük rovatunkban politikusok és szakértők ütköztetik a készülő választási törvénnyel kapcsolatos véleményüket. Elsőként GULYÁS GERGELY fideszes országgyűlési képviselő írását közöljük.

Az LMP augusztus 8-án bejelentett választásireform-javaslata nem valószínű, hogy mérföldkövet jelent az új választási rendszer ügyében, újszerű intézményekre tett javaslataik – mint a morális kaució, a Választókerületi Bizottság, a nemi kvóta vagy a pártlistára leadott szavazatok megszemélyesíthetősége – azonban felkavarhatják a választási vita állóvizét. Az LMP számára a kétfordulós rendszer fenntartása lehet a legfontosabb cél.

Legyen az eddiginél is nehezebb kétharmadot szerezni, vagy a mindenkori győztes vigyen (majdnem) mindent – az e dilemmát még fel nem oldó, jelenleg futó fideszes választójogi elképzeléseket elemzi a Political Capital Institute.

A Fidesz szimpatizánsainak mindössze 30 százaléka, a jobbikosok 18 százaléka helyesli, hogy a határon túl élő magyarok is választójogot kapjanak – derül ki a Medián felméréséből. Bár a kettős állampolgárság megadását helyesli a magyarországiak többsége, a választójog megadásának támogatottsága jelentősen csökkent az utóbbi egy évben, a teljes lakosság mindössze 15 százaléka támogatja.

Jó-e a Fidesznek, ha kemény kézzel bánik ellenfeleivel, vagy éppen ezzel ösztönzi az erős ellenzéki összefogást? A választási rendszer reformjának legutolsó, Áder János által július 9-én felvázolt koncepciójáról Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

A választási reform vitáját rengeteg tévhit nehezíti. A nyilvánosságban leggyakrabban visszatérő hiedelmeket az itt elérhető elemzésben cáfoljuk.

Úgy tűnik, marad az ellenfeleket már a startvonalhoz állásban is akadályozó jelöltállítási rendszer, bár távolról sem biztos, hogy ez a Fidesznek jó.

Az eredeti tervek szerint idén június 30-áig az erre létrehozott parlamenti albizottságnak el kellene készítenie az új választásitörvény-javaslatot. Hamar kiderült, hogy az érdemi kérdések nem ott, hanem a Fidesz berkein belül dőlnek el, és az is, hogy ősz előtt nem számíthatnunk eredményre. A késedelem legfőbb oka az lehet, hogy a Fideszben ellentétes vélemények törtek felszínre a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban. A tavaly őszig még viszonylag koherensen képviselt „állampolgárság igen, választójog nem” álláspont idén január 19-ére változott meg végérvényesen.

Nem dőlt még el a második kamara sorsa, a Fidesz egyelőre kivár. Leginkább aktuálpolitikai természetű érvek szólnak a felsőház felállítása mellett, de a kockázatok is jelentősek.

Múlt héten, Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Mivel nem hemzsegünk a konkrétumokban, leginkább az az érdekes kérdés, hogy milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit.