Most, hogy már nemcsak civil szervezetek (Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért), hanem egy párt (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) is érvénytelen szavazat leadására biztat (sőt, úgy tűnik, több pénzt fog a kampányára fordítani, mint a legtöbb ellenzéki párt), az érvénytelen szavazatok korábban nem ismert politikai tétjét kell meghatározni.

Naszódi Márton vitaindítójára reagálva, SÓLYOM ANNA választási szakértő, aki 2008 óta foglalkozik a választási és demokráciai folyamatok fejlesztésével, s közel három évet dolgozott az egyik piacvezető, online szavazást értékesítő cégnek (www.scytl.com), állítja, hogy a technológia, amely lehetővé teszi a biztonságos elektronikus választást: létezik.

NASZÓDI MÁRTON az interneten is történő előválasztás lehetetlenségéről szóló vitaindítójára reagált REINER ROLAND írásában. Viszontválasz.

Nem annyira biztonságtechnikai, mint inkább politikai okokból látja aggályosnak az online szavazás lehetőségét REINER ROLAND, az Integrity Lab elemzője.

Ha lesz Magyarországon előválasztás, 11 ezer szavazókört megközelítőleg sem tudnak majd felállítani a szervezők. Egy nyilvánvalónak tűnő megoldás az online szavazás. Vendégszerzőnk, NASZÓDI MÁRTON matematikus szerint azonban nem létezik az az internetes technológia, amely képes lenne megfelelni az anonimitás és az ellenőrizhetőség alapkövetelményeinek. Ezek hiányában az előválasztás fő értéke, a hitele veszne el. Vitaindító.

A populista vagy inkább az illiberális rendszereken belül, a jogállami intézmények elfoglalása után, a népszavazások és más közvetlen demokratikus eszközök (pl. polgári engedetlenség, tiltakozások, sztrájk), mint a hatalommal szembeni érdekérvényesítés egyre szűkülő útjai válnak még fontosabbá. 2010 óta a magyar kormány mégis sikeresen akadályozta meg, hogy akarata ellenére országos népszavazásra kerüljön sor. Sőt, a kvótaellenes népszavazással az illiberális politika egyik legnagyobb veszélye is megvalósulni látszik: a hatalom a (képviseleti- mellett a) közvetlen demokratikus eszközök kiüresítésével reagál. 

Sok kiváló írás született arról, hogy arányos választási rendszerben nem történhetett volna meg, hogy egyetlen politikai erő kétharmados többséghez jutva kénye-kedve szerint alakítsa át a teljes közjogi berendezkedést. Ez szinte biztosan így van.

A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

A Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) az elmúlt években több alkalommal is arra kérte a döntéshozókat, hogy alakítsanak ki tisztességes és átlátható választási és kampányszabályozást. Gulyás Gergely a PC által 2015 októberében megszervezett konferencián – amellett, hogy a választási jogszabályok több hibájának orvoslására nyitottnak mutatkozott – kifejtette, hogy a kormány azt követően vizsgálja felül a választási törvényeket, hogy az Alkotmánybíróság (AB) határozott a „levélszavazás kontra külképviseleti szavazás” ügyében. Az AB határozata 2016. április 19-én megszületett, tehát minden akadály elhárult a választási rendszer hibáinak kijavítása elől. 

A választási rendszer hibáiról tételesen nyilatkoztattuk Gulyás Gergelyt, a Fidesz parlamenti képviselőjét, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökét. Átfogó választási reformra nem készülnek, de az Alkotmánybíróság határozatának megszületése után várhatóan több ponton módosítani fogják a választási szabályokat. Gulyás elismerte, hogy mind a levélben szavazók névjegyzékének vezetése, mind a kampány, mind a kampányfinanszírozás szabályai javításra szorulnak.