Közeledik a választási eljárásról szóló törvény vitája, ami a közhiedelemmel ellentétben nemcsak technikai, hanem stratégiai jelentőségű kérdéseket szabályoz majd. A választási vitát ideje lenne kikormányozni a modellszámítások zsákutcájából.

Bár az új választási törvény kétségkívül együttműködést követel a Fideszt leváltani igyekvő ellenzéki mozgalmaktól, nem elsősorban azért nem lesz közös listájuk, mert a felek képtelenek lennének ebben megállapodni, hanem azért, mert nem lesz rá szükségük.

The new electoral law shifts the election system towards the majoritarian principle, thereby threatening future election results to become even more disproportional when comparing mandate proportions in Parliament to proportions of votes cast for party lists. The tendency per se can however not be interpreted as an injury to democracy. There are two major aspects of the law that fuel controversy: the suspicion of gerrymandering and the decision to compensate the winner in single-member-constituencies. The latter is a solution unknown to election systems in the rest of the world.

Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a HVG 2012. január 5-ei számában megjelent kutatásból, amelyet a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research készített.

Egészen biztos, hogy a Fidesz gesztusként fogja kommunikálni, hogy egy jelölt csatasorba állításához végül nem 1500, csak 1000 ajánlószelvényt kell  összegyűjteni. Pedig csak annyi történt, hogy az egypárti választási rendszer utolsó fogaskerekét is a helyére illesztették.

A választók kevés ismerettel bírnak az elfogadás előtt álló új választási rendszerről – derül ki a Political Capital közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek több mint fele azt sem tudja, hogy kb. 200 főre csökken az Országgyűlés létszáma, holott a nagy többség épp a „túl sok képviselőt” tartotta az eddigi rendszer legnagyobb problémájának.

Minden lehetséges választástechnikai eszközt bevet a Fidesz annak érdekében, hogy javítsa saját választási esélyeit. A többségi logika irányába tett nagy lépés önmagában még nem torzítja elfogadhatatlan mértékben a választói akaratot, a jelöltállítás további szigorítása, a győztes kompenzációja és a választókerületi térkép egypárti átrajzolása viszont komoly aggályokat vet fel. Az elemzés rövidített változata jelent meg a HVG 2011. december 8-ai számában.

A határon túli magyarok választójogáról. A Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás első részletei a HVG-ben jelentek meg, a külhoni választójoggal kapcsolatos vélekedéseknek itt nézünk a mélyére. Első rész.

A Jobbik és az MSZP szavazói egyformán elutasítják a külhoni magyarok választójogát. További közvélemény-kutatási eredmények és aggályok a jelöltállítás szigorításáról, a győztes extrakompenzációjáról, illetve a választókerületek egypárti átrajzolásáról az aktuális HVG Dossziéjában.

A kerülethatárokat sikerült úgy meghúzni, hogy az jó ideig a jobboldali erőknek kedvezzen. Természetesen ez nem jelenti, hogy a Fidesz leválthatatlan lenne, de ha az ellenzéki oldalon nem szökken szárba egy elsöprő „új többség”, a kerülethatárok a Fidesz javára billenthetik a végeredményt. Világosan látszik, hogy a 106 új körzet kialakításakor a korábbi választási eredmények alapján készült – és még ki tudja, milyen forrásból származó – adatbázisok mozgatták a térképrajzolók ceruzáját.