Home » Álláspontok, Elemzések, Featured, Headline

„Leugrom mozgóurnáért”

15 October 2012 Szerző: Címkék:, Egy komment

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Továbbra is elvehető a választójog

Ahhoz ugyanis, hogy a fogyatékos állampolgárok politikai jogainak gyakorlását ténylegesen elősegítsék, legalábbis az szükségeltetne, hogy az érintettek választójogának korlátozására ne adjanak lehetőséget. De annak ellenére, hogy az Alaptörvény eltörölte a gondnokság alá helyezett személyek választójogának automatikus és általános korlátozását, ez a hétköznapok szintjén továbbra is fennmaradt. Az Alaptörvény lehetővé teszi ugyanis azt, hogy a polgári bíróságok a gondnoksági perek során elvonják a szavazati jogot. Az átmeneti rendelkezések szerint pedig mindaddig, amíg nem kerül sor a gondnoksági döntések felülvizsgálatára, az érintettek nem szavazhatnak. Röviden: bár az Alaptörvény mérsékelte a jogfosztás mértékét, a legkevésbé sem szüntette azt meg; a magyar választójog jelenleg több mint ötvenezres tömeget rekeszt ki a politikai közösségből.

A választási eljárásról szóló törvény benyújtásakor ezt a jogfosztást az Országgyűlés orvosolhatta volna. Erre minden oka meg is lett volna, ugyanis a közelmúltban nemzetközi jogi dokumentumok sora mondta ki: a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogának korlátozása fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetést jelent akkor is, ha a korlátozás nem általános és automatikus, hanem egyedi döntések eredménye. Az ENSZ illetékes bizottsága a napokban tette egyértelművé, hogy ezzel a szabályozással hazánk megsérti a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt.

Progresszív elemek jó adag cinizmussal

A tervezetben helyet kapott néhány progresszív intézkedés. Ezek közé tartozik az, hogy minden választókerületben legalább egy, illetve az összes nemzetiségi szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell. A fogyatékos személyek a szavazáshoz igényelhetnek Braille-írással írt értesítőt, könnyített formában megírt tájékoztató anyagot, Braille-írással ellátott szavazósablont, illetve akadálymentes szavazóhelyiség-használatot. Az infokommunikációs akadálymentesítés eszköztárának használata önmagában üdvözlendő lehetne, ha ahhoz a választási folyamat minden pontján hozzáférhetnének azok, akiknek erre szükségük van.

Ez azonban nem így lesz. A feliratkozáskor ugyanis sem könnyített formában megírt tájékoztatót, sem Braille-írásos anyagot nem vesznek kézhez az érintettek. Egy értelmi fogyatékos állampolgár csak úgy igényelhet magának könnyített formában megírt tájékoztatót, ha már megértette a nem könnyített formában megírt tájékoztatót, majd személyesen vagy elektronikus úton feliratkozott. Egy vak személy akkor vehet igénybe Braille-írásos szavazósablont, ha elolvasta a nem Braille-írásos tájékoztatót, majd ennek megfelelően túlesett a feliratkozási procedúrán. Egy ilyen rendelkezés törvénybe emeléséhez nem kevés cinizmusra van szükség.

A mozgáskorlátozottak, az idősek és a mozgóurna

Az Alkotmányügyi Bizottság által a Magyarország Alaptörvényének második módosításához készített módosító javaslat a határon belül élőket eltiltaná a levélben történő feliratkozástól. A javaslat elfogadása esetén az Alaptörvény csupán két feliratkozási módot ismer majd el: egyfelől a személyes feliratkozást, másfelől az elektronikus regisztrációt, amelyhez – az ügyfélkapu szerint – az egyszeri személyes megjelenés elengedhetetlen. A javaslat elfogadása lehetetlenné teheti, hogy a fogyatékos vagy idős, de különösen a mozgáskorlátozott, ágyhoz kötött állampolgárok részt vegyenek a szavazási procedúrában. Voltaképpen egyfajta „sportossági-”, „egészségügyi- – meg talán szabadidős, illetve jövedelmi – cenzus bevezetéséről van szó: aki fizikai állapota vagy egyéb körülmény miatt nem képes megtenni a hivatalig tartó utat, buszra szállni, lépcsőt járni stb., az nem tudja bejelenteni választási részvételi szándékát.

A javaslat abszurditására a mozgóurna-igénylés esete világít rá. Az eljárási törvény ugyanis megtartja a mozgóurna intézményét. A jelenleg még hatályos törvényben és a tervezetben olvasható szabályok szerint is mozgóurnát levélben vagy meghatalmazott útján lehet igényelni. Ahhoz azonban, hogy a szavazópolgár mozgóurnát rendeljen, a következő választáson már arra lesz szükség, hogy előtte személyesen feliratkozzon, vagy szintén személyes megjelenéshez kötött elektronikus hozzáféréssel rendelkezzen az ügyfélkapunál. Ha a módosítót elfogadják, akkor a meghatalmazott útján történő mozgóurna-igényléssel a szavazópolgár semmit sem ér majd, a mozgóurnára vonatkozó szabályozás pedig értelmetlenné válik. Hihetetlen, de mozgóurnát e szabályok szerint csak azok kérhetnek, akik el tudnak menni a hivatalig. Erre már a cinizmus sem ad magyarázatot.

A törvénytervezet és az Alaptörvény-módosítás elfogadása azt jelentheti, hogy a fogyatékossággal élő, beteg és idős választópolgárok sokasága számára a feliratkozás nagyon súlyos, sok esetben leküzdhetetlen akadályt hozhat létre választójoguk gyakorlásában.

One Comment »

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*