A februári közvélemény-kutatások közös vonása a pártpreferencia nélküliek arányának gyenge csökkenése. Úgy tűnik, hogy a valamelyest aktívabb bizonytalanok közül a legtöbben a kormánypárt és az MSZP táborát gyarapították, de a Medián a Jobbik esetében mért jelentős erősödést.

A sajtóban rendszeresen megjelennek olyan értelmezések, amelyek szerint a közvélemény-kutatások egymásnak jelentősen ellentmondó adatokat közölnek. Ez azonban az általunk rendszeresen szemlézett négy nagy közvélemény-kutató intézet esetében nem igaz. A Medián, az Ipsos, a Tárki, valamint a Századvég eredményei között természetesen vannak – például az eltérő módszertanból vagy az adatfelvétel eltérő időpontjából adódó – különbségek, de a trendszerű változások általában hasonlóak.

A februári mérések szerint az összes választókorú körében a Fidesz támogatottsága a januári mélypont után kismértékben emelkedett, a négy intézet átlaga alapján az összes megkérdezett 23 százaléka választaná a kormánypártot. Az MSZP bázisa is bővült, 14 százalékos átlagos támogatottságával jelenleg a legerősebb ellenzéki párt. A DK tavaly őszi kiválása óta a szocialisták kis lépésekben ugyan, de folyamatosan erősödnek.

A Jobbikra a felnőtt lakosság mintegy 11 százaléka voksolt volna februárban. A radikális párt így már ötödik hónapja rendelkezik kétszámjegyű támogatottsággal. A Lehet Más a Politika bázisa stagnált, a választásra jogosultak 5 százaléka szavazna a pártra. A Demokratikus Koalíció támogatottsága az átlagot tekintve egyelőre 2-3 százalékos szinten stabilizálódott.

A bizonytalanok aránya az elmúlt fél évben tapasztalt emelkedés után februárban mintegy 3 százalékponttal csökkent. Azonban még mindig ők jelentik a legnagyobb csoportot, a megkérdezettek átlagosan 44 százaléka (3,5 millió választópolgár) nem tudta, vagy nem akarta megnevezni, hogy melyik pártra szavazna egy mostani választáson.