Elemzések

Az ideiglenesnek szánt magyar választási rendszer megújítása körüli lassan két évtizedes kálvária kiválóan példázza újkori demokráciánk intellektuális állapotát: míg a főbb politikai szereplők néhány ciklussal korábban legalább a rendszer tényleges problémáiról vitatkozva nem jutottak megegyezésre, addig mára nem maradt más, mint az üres, sehová sem vezető „kisebbparlamentezés”.

[ 13 Apr 2009 | Szerző: | ]

Kudarcosnak látszó jelentős politikai siker – így foglalható össze a Jobbik első fordulóban elért választási eredménye. Miközben ugyanis a 2006 óta meghétszereződött az akkor a MIÉP szövetségeseként induló párt szavazótábora, maguk a jobbikos politikusok sem mutatkoznak maradéktalanul elégedettnek.

[ 6 Mar 2009 | Szerző: | Címkék: , ]

Nem tudják, de teszik – röviden ezzel a marxi bon mot-val jellemezhetnénk a magyarok választási rendszerrel kapcsolatos viselkedését. A Medián kutatása szerint a választók jelentős része a rendszer alapvető jellemzőivel sincs tisztában, és kétharmaduk mondta magáról, hogy nem vagy egyáltalán nem érti annak működését. Ennek ellenére, ha csak a leadott szavazatokat nézzük, úgy tűnik, hogy a választók viselkedése egyre jobban igazodott a rendszer logikájához.

Értetlenül állunk azelőtt, hogy a Magyar Nemzet 2008 novembere óta tendenciózusan félretájékoztatja olvasóit a választókerületek arányosítása érdekében elindított kezdeményezésünkkel kapcsolatban.

Vegyes érzelmekkel olvastuk Unger Anna cikkét (Tűz lesz, babám!, Magyar Narancs, 2008. december 4.), amelyben a Political Capital választási rendszerrel kapcsolatos kezdeményezését bírálja. Egyfelől örültünk, hiszen a célunk az, hogy a parlamenti képviselőinket felrázandó közéleti vitát generáljunk a magyar választási rendszer problémáiról – ezek közül is elsősorban a választókerületi aránytalanságokról. Másfelől viszont elszomorítónak találtuk Unger néhol kioktatónak tetsző stílusát, amellyel mintha eleve lezárni igyekezne a diskurzust. Az alábbiakban csak azon állításaival vitatkozunk, amelyek tartalmi szempontból téves megközelítésről vagy tájékozatlanságról tanúskodnak.

Örömünkre szolgál, hogy a 2010-es választások megkérdőjelezhetetlen legitimitását célzó kezdeményezésünk elindította azt a diskurzust, amely elvezethet a választókerületek aránytalanságából fakadó alkotmányos probléma megoldásához. Szepes Zsolt publicisztikája (Védett körzetek, december 4.) is fontos állomása a széles körű párbeszédnek, már csak azért is, mert kiváló alkalmat ad arra, hogy eloszlassunk néhány félreértést, tévhitet.

Január 11-én időközi és alkotmányos szempontból kifogásolható országgyűlési választást tartanak Budapest 12. választókörzetében. Időközi, mert Gegesy Ferenc (SZDSZ) lemondott a mandátumáról.

Dr. Lovas András Alkotmányvédő szerepben a Political Capital című publicisztikájában (Magyar Nemzet, 2008. november 14.), annak ellenére, hogy maga is megerősíti a Political Capital által felvetett probléma relevanciáját, abba a hibába esik, hogy a kezdeményezés célját a pártérdekek koordináta-rendszerében próbálja értelmezni, így nem meglepő, hogy mind érvelése, mind végkövetkeztetése félrevisz.

[ 8 Oct 2008 | Szerző: | Címkék: , ]

A magyar választási rendszer megreformálásának igénye törvényerőre emelkedése óta napirenden van, a pártok ellenérdekeltsége és a politikai akarat hiánya azonban rendre zátonyra futtatta a korábbi tárgyalásokat. Az utóbbi években a téma a “kisebb parlament” tartalmatlan követelésében öltött testet, ami önmagában is értelmetlen, mivel egyrészt nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően magas a magyar törvényhozás létszáma, másrészt pedig a képviselői helyek számának csökkentése nem jelentene automatikus költségcsökkenést is. A kisebbparlamentezés így csak arra jó, hogy gátolja a választójogi reformot, amelyet illetően a megegyezésre továbbra sincs esély.

[ 19 Jun 2008 | Szerző: | Címkék: , ]

A tömegdemokrácia és a modern média közegében zajló politika aligha képzelhető el egy mondatba sűrített üzenetek nélkül. Az ilyen politikusi megnyilvánulások kapcsán nem feltétlenül érdemes a politizálás minőségének romlásáról vagy éppen javulásáról beszélni, arról viszont igen, hogy mi van az egyes kijelentések mögött. A Political Capital ezért időről időre nyomába ered a nyilvánosságban kiemelt üzenetté váló politikusi mondatoknak, és elemzi azok hátterét. Ezúttal Orbán Viktor 200 fős parlamentre vonatkozó megszólalását vizsgáljuk.