A Jobbik és az MSZP szavazói egyformán elutasítják a külhoni magyarok választójogát. További közvélemény-kutatási eredmények és aggályok a jelöltállítás szigorításáról, a győztes extrakompenzációjáról, illetve a választókerületek egypárti átrajzolásáról az aktuális HVG Dossziéjában.

Nincs európai modell a külhoni választójogot illetően. Csehországban például már három választásba is bevonták a határaikon túl élő állampolgáraikat, de a végeredményre csak marginális befolyással bírtak. A prágai Károly Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusát, MAREK ANTOS-t e-mailben kérdeztük.

Csak a cigány kisebbségnek van esélye kedvezményes mandátumhoz jutni a november 20-án benyújtott választási törvényjavaslat szerint – derül ki KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa kalkulációjából.

Az erődemonstráció jellemzi a vasárnap este Lázár János által benyújtott választási törvényjavaslatot. Gyorselemzésünkben a korábbi nyitott kérdéseket tekintjük át, amelyek többségében a keményebb ötletek javára dőltek el. Nem biztos, hogy mindennek a Fidesz lesz a haszonélvezője.

A Fideszben felülemelkedtek az ellenfeleket már a nulladik fordulóban legyőzni kívánó reflexeken. A jelöltállítási feltételek állítólagos enyhítését tartalmazó törvényjavaslatot a kormánypárt várhatóan gáláns lépésként tálalja majd, pedig vélhetően arról van szó csupán, hogy felismerte saját választástechnikai érdekeit.

Magyarország egyetlen felnőtt állampolgárának választójogát sem korlátozhatja csak azért, mert fogyatékos. VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint egy csapásra meg lehetne szüntetni a méltatlan helyzetet.

A vasárnapi időközi választás fő meglepetése, hogy semmi meglepetés nem történt. Bár fele akkora részvétel mellett (78 helyett 39 százalék ment el szavazni), szinte ugyanazok az arányok születtek, mint másfél évvel ezelőtt. A Fidesz és a Jobbik ugyanolyan arányban részesült a szavazatokból, mint 2010 áprilisában, az MDF 4,6%-ából az utódpárt 1,1%-ot tudott begyűjteni, a különbözeten osztozik az MSZP és az LMP.

Bár érdemes lesz figyelni a Fidesz támogatottságának változását is, a vasárnapi II. kerületi időközi választás elsősorban az ellenzéki pártok közötti erőviszonyok alakulása miatt lehet érdekes. A készülő új választási rendszer ugyanis összefogásra kényszeríti az ellenzéket, így minden ellenzéki pártnak szüksége van olyan hivatkozási alapra, amelyre támaszkodva a következő választás előtt a Fidesz legpotensebb kihívójának nevezheti magát. A II. kerületi választás eredménye akár végleg betehet a kétfordulós rendszernek is.

Nem sokkal a magyar állampolgárságról szóló törvény elfogadása után, Magyarország és a környező országok politikáját egy újabb kérdéskör kapcsolja össze: a választójog esetleges kiterjesztése a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokra. A Common Sense Society által szervezett vita célja a higgadt és érdemi párbeszéd megteremtése volt, amelynek során a hallgatóság a vitázókhoz hasonlóan fejthette ki érveit, és szavazatával is kifejezhette, hogy támogatja vagy ellenzi a külhoni magyarok választójogát.

„A magyar jogalkotó előtt nyitva áll egy viszonylag egyszerű megoldás: minden jelenlegi gondnokolt felvétele a választói névjegyzékbe, további hercehurca nélkül.” UITZ RENÁTA, a Közép-európai Egyetem jogi tanszékének docense konkrét javaslatot fogalmaz meg arra, hogyan lehetne felszámolni a mintegy 60-70 ezer választópolgárt érintő diszkriminációt.