The new electoral law shifts the election system towards the majoritarian principle, thereby threatening future election results to become even more disproportional when comparing mandate proportions in Parliament to proportions of votes cast for party lists. The tendency per se can however not be interpreted as an injury to democracy. There are two major aspects of the law that fuel controversy: the suspicion of gerrymandering and the decision to compensate the winner in single-member-constituencies. The latter is a solution unknown to election systems in the rest of the world.

A választójogi reform tétje nagyobb annál, mint első látásra gondolnánk – hívtuk fel a figyelmet egy korábbi elemzésünkben. Nem pusztán arról van szó, hogy miként alakítja majd az új választási rendszer a szavazatokat mandátumokká, hanem arról is, hogy ez a szisztéma a képviseleti rendszer stabilitásának egészét meghatározza. Ebben az értelemben az új választójogi törvényhez vezető út során a következő öt szempontot tartottuk kiemelten fontosnak.
1. Mennyire felel meg az új választási rendszer a demokratikus jogállami követelményeknek?
Ebben a vonatkozásban felemás a helyzet. Az új választójogi törvény tiszteletben tartja a legfontosabb választási alapelveket …

Kávé és politika című rendezvénysorozatának első állomásaként érdemi választási vitát szervezett az Ökopolisz Alapítvány. A koncepció szerint minden alkalommal egy kiemelten fontos közéleti téma köré szervezik a többé-kevésbé kötetlen beszélgetéseket, amelyeknek rendre három részvevője van: „egy aktív politikus, egy politológus, valamint az adott téma egy avatott szakértője”.

Az Országgyűlés szavazott a választójogi törvény módosítóiról – László Róbert a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában értékelt.

Döntött a parlament a választójogi törvény módosítóiról – László Róbert és Szigetvári Viktor az ATV Start vendégei voltak.

Egészen biztos, hogy a Fidesz gesztusként fogja kommunikálni, hogy egy jelölt csatasorba állításához végül nem 1500, csak 1000 ajánlószelvényt kell  összegyűjteni. Pedig csak annyi történt, hogy az egypárti választási rendszer utolsó fogaskerekét is a helyére illesztették.

A választók kevés ismerettel bírnak az elfogadás előtt álló új választási rendszerről – derül ki a Political Capital közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek több mint fele azt sem tudja, hogy kb. 200 főre csökken az Országgyűlés létszáma, holott a nagy többség épp a „túl sok képviselőt” tartotta az eddigi rendszer legnagyobb problémájának.

Minden lehetséges választástechnikai eszközt bevet a Fidesz annak érdekében, hogy javítsa saját választási esélyeit. A többségi logika irányába tett nagy lépés önmagában még nem torzítja elfogadhatatlan mértékben a választói akaratot, a jelöltállítás további szigorítása, a győztes kompenzációja és a választókerületi térkép egypárti átrajzolása viszont komoly aggályokat vet fel. Az elemzés rövidített változata jelent meg a HVG 2011. december 8-ai számában.

A határon túli magyarok választójogáról. A Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás első részletei a HVG-ben jelentek meg, a külhoni választójoggal kapcsolatos vélekedéseknek itt nézünk a mélyére. Első rész.

László Róbert az új választási rendszerről és annak ismertségéről beszélt az ATV Startban.