Featured
Minden jel arra mutat, hogy a külhoni magyar állampolgárok csak előzetes regisztráció után élhetnek választójogukkal, de számos alapkérdés még mindig nem dőlt el a választási reform ügyében. Gulyás Gergely és Molnár Zsolt után SALAMON LÁSZLÓ, Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnöke, a KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa válaszolt kérdéseinkre.
Tanulságos elolvasni az elmúlt két évtized választójogi reformtörekvéseit dokumentáló jegyzőkönyveket, mivel ezekből is egyértelműen kiderül: a pártok választási rendszerrel kapcsolatos elképzelései törvényszerűen igazodnak az aktuális érdekeikhez.
1994-ben e szempont által vezérelve emelte fel a parlamenti bejutási küszöböt négyről öt százalékra az MDF és az SZDSZ. Öt évvel később pillanatnyi érdekeinek megfelelően érvelt a kisebb létszámú parlament ellen (!) az akkor még MDF-es Balsai István. A Fidesz pedig tetszetős elvszerű érvelést alkalmazva, de szintén pártpolitikai alapon vette védelmébe akkoriban azt a második fordulót, amelyet most éppen eltörölni kíván. És ez a sor …
Az LMP augusztus 8-án bejelentett választásireform-javaslata nem valószínű, hogy mérföldkövet jelent az új választási rendszer ügyében, újszerű intézményekre tett javaslataik – mint a morális kaució, a Választókerületi Bizottság, a nemi kvóta vagy a pártlistára leadott szavazatok megszemélyesíthetősége – azonban felkavarhatják a választási vita állóvizét. Az LMP számára a kétfordulós rendszer fenntartása lehet a legfontosabb cél.