A három éve  zajló választási reformfolyamat végéhez közeledve Rádai Eszter a Political Capital Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának közös konferenciáján készített interjút László Róberttel.

Bár az új választójogi törvény rögzíti a választókerületek számát, tiltja, hogy a körzetek átnyúljanak a megyehatárokon, illetve kiköti, hogy nem oszthatnak ketté kisebb településeket, tanulmányukban BIRÓ PÉTER, SZIKLAI BALÁZS és KÓCZY Á. LÁSZLÓ azt igazolják, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen.

Egy módosító javaslat lehetővé tenné, hogy a választásokig mégis hozzányúlhassanak a választókerületi határokhoz.

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány új tanulmányának célja, hogy megvizsgálja a parlamenti mandátumtöbbség megszerzésének lehetőségét egy győzelemre készülő demokratikus ellenzéki szereplő nézőpontjából az új, százkilencvenkilenc képviselős Országgyűlésben.

A Velencei Bizottság (VB) előzetes véleményében nem elsősorban a választási reform első produktumát, a választójogi törvényt, hanem magát a folyamatot, az érdemi egyeztetés elmaradását kritizálja. Kisebb gesztusokat a kormány még így is véráldozat nélkül tehet.

Szinte egy időben azzal, hogy a múlt modellezését kritizáló írásunk megjelent, Karácsony Gergely legfrissebb blogbejegyzésében közzétett egy saját fejlesztésű, mandátumbecslésre alkalmas Excel-filet. A nem a múltat firtató, hanem a kerülettérkép tendenciózusságát igazolni igyekvő kalkulátor használata kétségkívül felhasználóbarát: mindenki kedvére beírhatja, hogy milyen szavazatarányokra számít, és azonnal láthatja is, hogy az milyen mandátumeloszlást eredményezne az új választási törvény szerint.

Minden lehetséges választástechnikai eszközt bevet a Fidesz annak érdekében, hogy javítsa saját választási esélyeit. A többségi logika irányába tett nagy lépés önmagában még nem torzítja elfogadhatatlan mértékben a választói akaratot, a jelöltállítás további szigorítása, a győztes kompenzációja és a választókerületi térkép egypárti átrajzolása viszont komoly aggályokat vet fel. Az elemzés rövidített változata jelent meg a HVG 2011. december 8-ai számában.

A kerülethatárokat sikerült úgy meghúzni, hogy az jó ideig a jobboldali erőknek kedvezzen. Természetesen ez nem jelenti, hogy a Fidesz leválthatatlan lenne, de ha az ellenzéki oldalon nem szökken szárba egy elsöprő „új többség”, a kerülethatárok a Fidesz javára billenthetik a végeredményt. Világosan látszik, hogy a 106 új körzet kialakításakor a korábbi választási eredmények alapján készült – és még ki tudja, milyen forrásból származó – adatbázisok mozgatták a térképrajzolók ceruzáját.

Az erődemonstráció jellemzi a vasárnap este Lázár János által benyújtott választási törvényjavaslatot. Gyorselemzésünkben a korábbi nyitott kérdéseket tekintjük át, amelyek többségében a keményebb ötletek javára dőltek el. Nem biztos, hogy mindennek a Fidesz lesz a haszonélvezője.

A közhiedelemmel ellentétben nem elegendő új választási térképet rajzolni, törvényi garanciák nélkül nem feloldható a választókerületi aránytalanság alkotmányos feszültsége. Dr. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN alkotmányjogász (ELTE ÁJK), az OVB tagja három lényeges eljárásjogi részletkérdésekre összpontosít.