A határon túliak formálódó választójogáról beszélt László Róbert a TV2 Mokka című műsorában.

László Róbert a külhoniak választójogáról és a kompenzáció mikéntjéről beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

László Róbert a határon túliak formálódó szavazati jogáról nyilatkozott a Népszabadságnak.

Minden jel arra mutat, hogy a külhoni magyar állampolgárok csak előzetes regisztráció után élhetnek választójogukkal, de számos alapkérdés még mindig nem dőlt el a választási reform ügyében. Gulyás Gergely és Molnár Zsolt után SALAMON LÁSZLÓ, Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnöke, a KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa válaszolt kérdéseinkre.

Kerék-Bárczy Szabolcs (Szabadság és Reform Intézet) tanulmánya az állampolgárság és a választójog összefüggéseiről magyar és európai kontextusban.

Sorozatunk első részében politikusok fejtik ki álláspontjukat a választási reformról. Az MSZP részéről MOLNÁR ZSOLT országgyűlési képviselő válaszolt kérdéseinkre, illetve reagált Gulyás Gergely írására.

Tanulságos elolvasni az elmúlt két évtized választójogi reformtörekvéseit dokumentáló jegyzőkönyveket, mivel ezekből is egyértelműen kiderül: a pártok választási rendszerrel kapcsolatos elképzelései törvényszerűen igazodnak az aktuális érdekeikhez.
1994-ben e szempont által vezérelve emelte fel a parlamenti bejutási küszöböt négyről öt százalékra az MDF és az SZDSZ. Öt évvel később pillanatnyi érdekeinek megfelelően érvelt a kisebb létszámú parlament ellen (!) az akkor még MDF-es Balsai István. A Fidesz pedig tetszetős elvszerű érvelést alkalmazva, de szintén pártpolitikai alapon vette védelmébe akkoriban azt a második fordulót, amelyet most éppen eltörölni kíván. És ez a sor …

A következő hetekben Megkérdeztük rovatunkban politikusok és szakértők ütköztetik a készülő választási törvénnyel kapcsolatos véleményüket. Elsőként GULYÁS GERGELY fideszes országgyűlési képviselő írását közöljük.

Az eredeti tervek szerint idén június 30-áig az erre létrehozott parlamenti albizottságnak el kellene készítenie az új választásitörvény-javaslatot. Hamar kiderült, hogy az érdemi kérdések nem ott, hanem a Fidesz berkein belül dőlnek el, és az is, hogy ősz előtt nem számíthatnunk eredményre. A késedelem legfőbb oka az lehet, hogy a Fideszben ellentétes vélemények törtek felszínre a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban. A tavaly őszig még viszonylag koherensen képviselt „állampolgárság igen, választójog nem” álláspont idén január 19-ére változott meg végérvényesen.

Nem dőlt még el a második kamara sorsa, a Fidesz egyelőre kivár. Leginkább aktuálpolitikai természetű érvek szólnak a felsőház felállítása mellett, de a kockázatok is jelentősek.