Home » Álláspontok, Elemzések

A kvóta súlya

19 September 2007 Szerző: Címkék:, , , Nincs komment

A mennyiség mítosza. Ebben lehetne összefoglalni a női kvóta körül az utóbbi két hónapban kialakult vitát, amely Magyar Bálint és Sándor Klára törvényjavaslata és cikkei, majd John Emese ellenvéleménye nyomán bontakozott ki. A kvóta melletti érvelés két lépésre egyszerűsíthető le: a minden politikai szereplőre vonatkozó törvényi szabályozás növeli a nők létszámát a politikában, aminek aztán egyenes következménye a politika témáinak, hangvételének, stílusának megváltozása. A logika több olyan előfeltevésen alapul, amely elfeledkezik a politikáról, és így könnyen az ellenkező hatást válthatja ki, mint amit maga elé kitűzött.

Az első ilyen előfeltevés, hogy a politikus súlyát, befolyását, érdekérvényesítő képességét a döntéshozatal intézményeibe való bejutás teremti meg, tehát pusztán attól lesz képes változtatást elérni, hogy a képességet, a hatalmat az intézmény biztosítja számára. Pedig már az előtt is politikusnak kell lennie, hogy képviselővé vagy miniszterré válna. Az a politikus, aki kvótával nyerte el mandátumát, ellenfelei, de párttársai szemében sem versenytárs, csupán társutas lesz, akinek érdekérvényesítő képessége kimerült abban, hogy nemi hovatartozása révén bejutott például az Országgyűlésbe. Tehát éppen a kvóta lehet a vele szembeni politikai küzdelem – az eljelentéktelenítés – egyik eszköze. Ez pedig könnyen a női politikus lekicsinylő dobozába zárhatja őt. A mennyiség nagyobb, de a súly kisebb lesz.

A politikus tekintélyét éppen az teszi lehetővé, hogy végigjárta a pozícióhoz vezető utat, leküzdötte az akadályokat és az ellenfeleket. A kvóta mellett érvelők célja a visszájára fordulhat: a látszólag gyors megoldás valójában nagyon is lassúnak bizonyulhat, ha a kvótával bejutott politikusoknak először is a saját politikai befolyásukat kell megteremteniük. Bár a frakciókat szavazógépnek tekintő vélekedések erről gyakran megfeledkeznek, a pártokon belül is politizálás zajlik. Ez több, egymással párhuzamosan futó politikai témában teszi szükségessé belső koalíciók és belső konfliktusok kialakulását. Nincs tehát garancia arra, hogy a kvótával pozíciót szerzett politikus éppen annak a témának lesz képes politikai súlyt adni, amelynek képviseletére pedig hivatottnak gondolja magát, vagy szánják őt.

A kvóta híveinek másik előfeltevése, amely figyelmen kívül hagyja a politikát, hogy a nők arányának előírása a nőket érintő társadalmi problémák automatikus megoldását jelenti. Vagyis hogy a kvótával bejutottak között eleve létezik olyan konszenzus, amely felülírja a további politikai különbségeket, például a pártkötődést, az ideológiai konfliktusokat. Márpedig az éles politikai szembenállásban a női témák sem női témákként jelennek meg, hanem mint az ellentétek újabb, de tartalmilag valójában nem önálló dimenziói, lásd a pártokon belüli egyéb képviseleteket, így a nyugdíjasokéit.

A kvótához kötődő legellentmondásosabb előfeltevés az, hogy a politikus, nem pedig az ügy hordozza magában a megoldás, az eredmény lehetőségét. A női politikusok nagyobb létszáma nem azonos az ügy hathatósabb képviseletével, legfeljebb eszköze lehet a téma hangsúlyosabb megjelenítésének.

Egy politikus önmagában azzal, hogy a kvóta használatára buzdít, vagy annak negatív hatásaival rémisztget, nyomatékot ad saját politikusi imázsának és az ügy megjelenítésének. A Political Capital Institute augusztus elején nyilvánosságra hozta alapjogi és esélyegyenlőségi javaslatainak első csomagját. Ebben a kvótát mint a nők erősebb politikai érdekérvényesítésének eszközét elutasítottuk, de kifejtettük: a kvótáról szóló vita már önmagában is a megoldás felé vezető utat mutatja. Ha ebben az irányban haladunk tovább, talán máris közelebb járunk az igazi célhoz, mint gondolnánk.

A cikk a HVG 2007. szeptember 9-ei számában jelent meg.

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*