Továbbra is igaz, hogy az időközi választásoknak az országos erőviszonyok szempontjából akkora jelentősége van, amekkorát a pártok tulajdonítanak nekik. A bajai és a dabasi képviselő-választás után a Fidesz ismét hangsúlyozhatja, hogy a többség mögötte áll, de a tiszavasvári incidens ennél sokkal nagyobb károkat is okozhat számára. Az MSZP, bár javított, nehezebben tudja elhitetni magáról, hogy önállóan is képes legyőzni a kormánypártot. A legfontosabb azonban, hogy a Jobbik az előzetes várakozásokkal szemben elsöprő győzelmet aratott Tiszavasváriban.

„Hajlunk arra, hogy figyelmetlenségből elkövetett mulasztásként tekintsünk a kifogásolt problémákra” – ellenpontozza FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője Verdes Tamás interpretációját, aki cinikusnak tartja a fogyatékkal élőkre vonatkozó új választási eljárási szabályokat.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Sem túl-, sem alulértékelni nem érdemes az MSZP Tolna megyei alelnökének dunaföldvári győzelmét. Az időközi választásokra hol több, hol kevesebb figyelem irányul, általában azonban igaz, hogy azoknak annyi jelentősége van, amennyit a pártok tulajdonítani igyekeznek nekik. Éppen ezért érthető, hogy a szocialistákon eluralkodott az optimizmus, míg a Fideszben megijedtek a szokatlan eredménytől.

A választási eljárási törvény elemzését a legfőbb pozitívummal, egyben a Fidesz legnagyobb pálfordulásával kezdjük. Bár nem az évek óta szajkózott szakmai érvek, hanem a pillanatnyi politikai számítás győzte meg a döntéshozókat, nem lehet eléggé örülni a korábbi választások tisztaságát leginkább mérgező ajánlószelvény-rendszer eltörlésének.

Miután heteken-hónapokon keresztül egymást érték az – olykor egymásnak is ellentmondó – kormánypárti nyilatkozatok, tegnap délelőtt végre benyújtották a választási eljárási törvényt. A várakozásokkal ellentétben azonban bizonyosan nem a végleges verzióval állunk szemben.

Jelen állás szerint a parlamenti választás vasárnapja előtt ennyivel zárulna le a regisztrációs időszak. A korábban bedobott 55-höz, majd 30-hoz képest a 15 nap kifejezetten engedékenynek tűnik. Annak tükrében viszont, hogy kormánypárti politikusoknak egyetlen komolyan vehető szakmai érvvel sem sikerült alátámasztaniuk, miért is szorul rá Magyarország az új intézményre, még mindig szükségtelenül hosszú.
Az 55 napról júliusban volt szó, amikor még fel sem merült az ajánlószelvény-gyűjtésre épülő jelöltállítás – egyébként üdvözlendő – eltörlése. A miniszterelnök akkori rádióinterjújából az derült ki, hogy először mindenkinek el kell döntenie, részt kíván-e venni a választáson, és csak ezután kezdődne az országos cédulavadászat. Hogy a kínálat ismerete …

A Republikon Intézet 2012 augusztusában megjelentett, saját fejlesztésű mandátumbecslő modellje folyamatosan frissítve elérhető az Intézet honlapján. REINER ROLAND és TÓTH CSABA pontosítja a modell módszertanát, reagálva azokra a felvetésekre és kritikákra, amelyek a szakmai közönségtől, illetve a sajtó munkatársaitól érkeztek.

Ősszel parlamenti választások lesznek Romániában, az alkotmánybíróság viszont elkaszálta a kizárólag választókerületekre épülő, sebtében elfogadott választási törvényt. PARÁSZKA BORÓKA, a manna.ro marosvásárhelyi újságírója segít eligazodni a kaotikus viszonyok között, akit a magyarországi külhoni pártlista ötletéről és az erdélyi magyarok pártszimpátiájáról is kérdeztünk.

A pártok azzal tehetik a legtöbbet saját kormányzóképességük erősítéséért, ha konszenzusra jutnak a választási rendszer optimális működésével kapcsolatban, illetve ha önmérsékletet tanúsítanak a másik fél „illegitimitásának” folyamatos hangoztatásával kapcsolatban – állítja vendégszerzőnk, RAVASZ ÁBEL szociológus.