A 10 ezer fő fölötti települések képviselő-testületeinek jelentős részében kényelmes többséghez jutott a Fidesz. Kérdés, mennyi ebben az átalakított választási rendszer szerepe.

Korábbi előrejelzésünkkel összhangban az önkormányzati választásokon nagyarányú győzelmet aratott a Fidesz. A párt páratlanul erős hatalmi pozíciókkal a háta mögött kezdhet neki a kormányzás érdemi időszakának, ami egyszerre lehet előny és hátrány. Most három választásmentes év következik, ami elvben kiváló lehetőséget ad a kormány által is előrevetített „strukturális reformok”, átalakítások megkezdéséhez.

A jelöltállítás eredménye nem jelzi előre a választási végeredményt, de a pártok szervezettségére nézve fontos következtések vonhatók le az adatokból. A jelöltállítás eredménye alapján az MSZP szervezete továbbra is gyengülni látszik. A Jobbik már sok helyen beágyazottabb párt, mint az MSZP. Az LMP gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább csak a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek. Tegnapi és mai bejegyzéseinkben a jelöltállítási verseny eredményeit tekintjük át.

A jelöltállítás eredménye nem jelzi előre a választási végeredményt, de a pártok szervezettségére nézve fontos következtések vonhatók le az adatokból. A jelöltállítás eredménye alapján az MSZP szervezete továbbra is gyengülni látszik. A Jobbik már sok helyen beágyazottabb párt, mint az MSZP. Az LMP gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább csak a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek. Mai és holnapi bejegyzéseinkben a jelöltállítási verseny eredményeit tekintjük át.

Az elmúlt napokban a legnagyobb izgalmakat az LMP és a Jobbik főpolgármester-jelölése hozta, s mivel mindketten 30 ezer fölötti szelvényt adtak le, biztosra vehetjük, hogy mind Jávor Benedeket, mind Staudt Gábort nyilvántartásba fogják venni. Ennél is fontosabb, hogy csak a parlamenti pártoknak lesz fővárosi listájuk, nem vakmerőség kijelenteni, hogy mind be is jutnak majd.

A rendszerváltás óta (az előtt meg még hosszabb ideig) nem volt jobboldali vezetése Budapestnek. Október harmadikán ez valószínűleg megváltozik: szinte biztosra vehetjük, hogy Budapest következő főpolgármesterét Tarlós Istvánnak fogják hívni. Ami bizonytalan, hogy meglesz-e mögötte a Fidesz (és a KDNP) biztos közgyűlési többsége.
A teljes cikket az FN.hu oldalán olvashatják.

Az új önkormányzati választási rendszerrel és annak politikai következményeivel kapcsolatosan számos tévhit jelent meg az utóbbi időben. Tegnapi és mai bejegyzésünkben ezek eloszlatására vállalkozunk. A jelöltállítás változásai radikálisan csökkentik a politikai kínálatot, az önkényes térképrajzolás lehetőségét viszont nem a Fidesz találta fel.

Az új önkormányzati választási rendszerrel és annak politikai következményeivel kapcsolatosan számos tévhit jelent meg az utóbbi időben. Mai és holnapi bejegyzésünkben ezek eloszlatására vállalkozunk: egyebek mellett kiderül, miért csalóka a várhatóan „narancssárgába boruló választási térkép”, hogy 45 és 30 között nem feltétlenül 15 a különbség, és hogy a Fidesznek nem kell új szavazókat megszólítani ahhoz, hogy a fővárosban is többséget szerezzen.

Önkormányzatipozíció-féltést eredményezett szocialista körökben a választókerületek régen ismert hiányos szabályozottsága: a kerülethatárok önkényes átrajzolását sérelmezik, a „szakmai” szempontokat beárnyékoló pártérdekeket kárhoztatják, ráadásul a megyei jegyző döntése ellen nincs is jogorvoslati lehetőségük. A probléma létezik, de nem sok köze van az új kormány területfoglaló politikájához.
A teljes cikket az FN.hu oldalán olvashatják.

Elfogadták az önkormányzati választási rendszer átalakítását. Mint általában, ennek vonatkozásában is igaz, hogy minden politikai szereplő a saját érdekeinek megfelelően interpretálja a változásokat. A legkülönbözőbb vélemények megjelentek már a témával kapcsolatban, olyan elemzéssel viszont mindeddig nem találkoztunk, amely konkrétan kiszámolta volna, pontosan mekkora létszámcsökkentéssel jár a Fidesz reformértékűnek nem nevezhető, de mégis jelentős változásokat hozó módosítása.