Mennyivel választunk az ősszel kevesebb önkormányzati képviselőt, mint korábban, és remélhető-e, hogy ezentúl hatékonyabban fognak működni a helyhatóságok? Hogyan módosította a parlamenti többség az önkormányzati választások szabályait, és ettől az új szisztémában inkább vagy épp kevésbé érvényesül majd a választói akarat? Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

Önkormányzatipozíció-féltést eredményezett szocialista körökben a választókerületek régen ismert hiányos szabályozottsága: a kerülethatárok önkényes átrajzolását sérelmezik, a „szakmai” szempontokat beárnyékoló pártérdekeket kárhoztatják, ráadásul a megyei jegyző döntése ellen nincs is jogorvoslati lehetőségük. A probléma létezik, de nem sok köze van az új kormány területfoglaló politikájához.
A teljes cikket az FN.hu oldalán olvashatják.

Az elmúlt hónapokban mintha megszaporodtak volna a különböző választásokon induló viccpártok, ironikus politikai kezdeményezések és a politikában eddig komolytalannak tekintett alakulatok. Nehéz persze egyetlen pártcsaládba sorolni a “véletlenül” helyi választást nyerő izlandi Legjobb Pártot, a magyar Kétfarkú Kutya Pártot vagy a már nemzetközi hálózattá bővült Kalózpártot, és sokan nem is tekintenek magukra viccpártként, de nyilvánvaló, hogy a meggyökeresedett politikai erők mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak – részben a kommunikációs csatornák bővülése miatt is – ezek a bevett pártok és ideológiák elutasítására épülő politikai akciók.

Elfogadták az önkormányzati választási rendszer átalakítását. Mint általában, ennek vonatkozásában is igaz, hogy minden politikai szereplő a saját érdekeinek megfelelően interpretálja a változásokat. A legkülönbözőbb vélemények megjelentek már a témával kapcsolatban, olyan elemzéssel viszont mindeddig nem találkoztunk, amely konkrétan kiszámolta volna, pontosan mekkora létszámcsökkentéssel jár a Fidesz reformértékűnek nem nevezhető, de mégis jelentős változásokat hozó módosítása.

Átalakuló pártrendszer
A régió legtöbb országának pártszerkezetében látványos átalakulás zajlik. Magyarországon két rendszerváltó párt eltűnése mellett két új formáció jutott be a parlamentbe, a szlovákoknál is jelentős átrendeződés várható június 12-én, ami a hétvégi cseh választásokon már meg is történt.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital fontosnak tartja, hogy széleskörű szakmai vita folyjon a választási reformról, ezért teremtette meg ennek fórumát a blogon.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalos jelentéséből végül kimaradt elemzését foglalta össze és juttatta el hozzánk HALMAI GÁBOR egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese. Vendégszerzőnk második bejegyzésében a jelöltállítás visszásságait veszi górcső alá.

Már korábban volt arról szó, hogy sokan azon keseregnek, miképp szerezhet egy párt kétharmados többséget nem egész 53%-os támogatottsággal. Ilyenkor rendre felmerül, hogy el kellene törölni az egyéni választókerületi ágat, és csak pártlistá(k)ra kellene voksolni. Az „arányosság kontra többségi”-vitát szakmai szempontok sosem fogják eldönteni, az mindig az aktuális politikai érdekek mentén fog zajlani (lásd. Nagy-Britannia), a tisztán listás rendszerek híveinek viszont érdemes lesz odafigyelni a péntek-szombaton esedékes cseh választásra.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital fontosnak tartja, hogy széleskörű szakmai vita folyjon a választási reformról, ezért teremtette meg ennek fórumát a blogon.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalos jelentéséből végül kimaradt elemzését foglalta össze és juttatta el hozzánk HALMAI GÁBOR egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese. Vendégszerzőnk első bejegyzésében az igazolással szavazás visszásságait veszi górcső alá.

Nem egyetlen döntésen vagy egyszeri akaraton múlt, hogy hosszú évek után végül érdemi munka kezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására. Az új választójogi javaslatot beterjesztő Fidesz annak ellenére követte a témával kapcsolatban eddig rögzült irányt, hogy kétharmados többsége lehetővé tett volna ellentétes törekvéseket, eltérő eszközöket és érveket is.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital ezen a blogon kíván fórumot teremteni a választási vitának: fontosnak tartjuk, hogy ez a törvény megszületése előtt történjen meg. Első vendégszerzőnk HEGEDŰS DÁNIEL politológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kutatója.