Home » Elemzések, Featured, Headline, Kommentárok

Kérdőjelek az előválasztás ötlete körül

11 June 2015 Szerző: Címkék: Egy komment

A Republikon Intézet előválasztási javaslatára érkezett rövid reakciók alapján nem sok jele van annak, hogy az érintett pártok és civil mozgalmak magukévá tették volna a koncepciót. Látszólag van csak sok idejük: ahhoz, hogy 2017-ben bármilyen formában megvalósulhasson az előválasztás, még idén meg kell születnie a politikai döntésnek, amihez számos részletkérdésben kell dűlőre jutniuk a feleknek.

Nyilvánvaló, hogy csak úgy van értelme belevágni, ha minden komolyan vehető szereplő beleáll, jelen erőviszonyok közepette azonban egyelőre nehéz elképzelni, hogy kellő bizalommal és lelkesedéssel dolgozzák ki a pártok az előválasztás részleteit. Az MSZP, az Együtt és a PM óvatosan támogató véleményt fogalmazott meg, a DK pedig inkább elzárkózna az előzetes megmérettetéstől. Ahányszor az előválasztás témája előkerült, mindig az érintettek vélt vagy valós ellenérdekeltsége jelentette a legfőbb fékező erőt, s úgy tűnik, ez most sincs másképp.

A DK reakciója a pártelnök megosztó személye miatt várható volt, az MSZP részéről viszont némileg meglepő, hogy nem utasította el határozottan a javaslatot. Érthető volna ugyanis, ha úgy ítélnék meg, hogy csak veszíthetnek az előválasztással, ezért inkább távol tartják magukat tőle, és minden körzetben jelöltet állítanak. A többiek számára még ilyen kiindulási helyzet mellett sem volna lehetetlen idővel olyan helyzetet teremteni, amelyben az MSZP nem engedhetné meg magának, hogy kimaradjon az előválasztásból. A kockázat ugyanakkor megfordítva is jelentős: ha kezdetben bele is állnak a releváns ellenzéki szereplők, menet közben bármikor kiszállhatnak, ha pillanatnyi érdekük úgy kívánja.

A másik koncepcionális kérdés a finanszírozás. A választók jelképes 200 forintos hozzájárulása inkább a tenni akarásuk kifejezése miatt fontos, a források nagy részét alighanem a jelölteknek és a pártoknak kellene összeadniuk. Ha minden választókerületben átlagosan csak három jelölt áll csatasorba, és mindegyikük 50 ezer forinttal szállna be, máris 16 millió forinttal gazdálkodhatnának a szervezők. Ez még valószínűleg édeskevés, de kiindulásnak megfelelő lehet. Kérdés, hogy a pártok hajlandók-e további nagyobb összegekkel beszállni, miközben nehezen szabadulhatnak attól a gondolattól, hogy ugyanebből a pénzből akár saját kampányukat is finanszírozhatnák.

Ha az indulók köre és a finanszírozás kérdése tisztázódik, még mindig rengeteg technikainak tűnő problémával kell megküzdeni, amelyekben csak annyi a közös, hogy bármelyiken elbukhat az egész kezdeményezés.

  • A szavazási eljárás számos eleme egyelőre kidolgozatlan, így a legalapvetőbb biztonsági, adatvédelmi, logisztikai kérdéseken felül nem látni azt sem, mi tudná kiküszöbölni, hogy hívatlan vendégként a kormánypárt, esetleg a Jobbik szimpatizánsai is belefolyjanak az előválasztásba, megbízóik számára kedvezően alakítva a végeredményt. Ez utóbbi kockázat csak akkor releváns, ha az előválasztáson induló formációk valóban képesek a kormányoldal legjelentősebb kihívóiként megjelenni – de akkor nagyon.
  • A ma még kevésbé emlegetett kihívások között szerepel a választók bizalmatlansága is: félő, hogy bár szívesen nyilvánítanának véleményt, nem mernek majd részt venni egy ellenzéki előválasztáson.
  • A jelöltek és a miniszterelnök-jelölt megválasztásán túl nem világos, mi lesz a pártlisták sorsa. A legkézenfekvőbb megoldás egy közös választási lista volna, de még az arra való felkerülés módja is számos kérdést felvet. Ha pedig a listák szintjén külön indulnának a pártok, kérdés, mi történik azzal a formációval, amelyiknek nem sikerül a listaállításhoz minimálisan szükséges számban előválasztási győzelmeket aratnia.
  • Kétséges az is, képesek lesznek-e a pártok a vélhetően erősen konfliktusos előválasztási procedúra után erőiket egyesítve küzdeni a választási győzelemért.

A rengeteg kérdőjel ellenére az biztos, hogy egy előválasztás felkavarhatná a politikai állóvizet, ami a kisebb és a nagyobb pártok, illetve a civil mozgalmak számára egyaránt jó szervezeti építkezési lehetőséget biztosítana, sőt, akár új politikai szereplők rekrutálódásához is elvezethet. A Republikon koncepciójában pontokba szedett előnyök mellett annak is eszköze lehet egy előválasztás, hogy megkezdjük a leszámolást a „jó civilek kontra rossz politikusok” vagy „a civilek ne politizáljanak” hamis toposzaival.

Mivel egyetlen nemzetközi példa sem húzható rá a magyar viszonyokra, komoly innovatív energiákat igényel az egyelőre vázlatos ötlet megvalósítása. A legfőbb bizonytalansági tényező, hogy létezik-e egyáltalán olyan szereplő, formáció, amelyik képes ezt kihozni magából.

Címlapkép forrása: Tatyanic

One Comment »

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*