Home » Álláspontok, Elemzések, Featured, Headline

Ismét nem tudja betartani saját Alaptörvényét a Fidesz

A meccs közben írja a szabályokat és pillanatnyi érdekei szerint alakítaná át az önkormányzati választási rendszert a Fidesz. Az EP-választás ismeretében finomhangolt koncepció beszűkíti az ellenzék mozgásterét, de több ponton alaptörvény-ellenes is lehet.

Rogán Antal és Kósa Lajos mai bejelentése szerint a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listán bejutott képviselő ülne a Fővárosi Közgyűlésben. Ezzel Budapesten megszűnne a pártlistákra való szavazási lehetőség, és vele együtt a fővárosiak közvetlen képviselete is.

Alaptörvény-ellenes változtatások

Ezzel az öszvérmegoldással alighanem alaptörvény-ellenes helyzet áll elő. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis önálló népképviseleti szerv, amelynek tagjai a választópolgárok szavazatai alapján kell, hogy elnyerjék mandátumukat. A ma bejelentett új rendszer azonban legfeljebb közvetett választást eredményez: a (kisebb részt vesztes, nagyobb részt győztes) polgármesterjelöltekre leadott szavazataink eredményeznék a fővárosi mandátumokat is.

Alaptörvény, 35. cikk, (1) bekezdés: „A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”

Ennél is nyilvánvalóbb a kerületek lélekszáma közötti óriási különbségek alaptörvény-ellenessége: az I. kerületben például 20949-en szerepeltek vasárnap a névjegyzékben, míg a XIV.-ben 92806-an. Az Alkotmánybíróság számos határozatában kimondta már (például ebben és ebben, de ez a határozat is témába vág), hogy sérti a választójog egyenlőségét, ha a kétszeres mértéket meghaladó aránytalanság keletkezik a választókerületek lélekszámában.

Bár ebben az esetben nem választókerületekről van szó, tartalmilag a probléma ugyanaz: egy népképviseleti szerv tagjainak megválasztásánál érvényesülnie kell a választójog egyenlőségének.

Bizonyosan lesznek, akik azzal érvelnek majd, hogy a 23 megyei jogú város lakosai sem szavazhatnak pártlistákra, miért ne lehetne ugyanezt a rendszert a fővárosban is bevezetni? Azért nem, mert ahogy nevükben is szerepel, a megyei jogú városok minden jogkörrel rendelkeznek, amellyel a megyei közgyűlések. A fővárosi kerületekre ez azonban nem áll; (bár egyre kevesebb, de) bizonyos jogkörök még mindig a Fővárosnál vannak, márpedig ha ez így van, csak közvetlenül választott képviselők élhetnek velük.

Miért jó a Fidesznek?

Az országgyűlési választáson elegendő, ha az egyéni választókerületek egynegyedében van jelöltje egy pártnak, máris állíthat országos listát. Helyi szinten jellemzően lazábbak a feltételek, a fővárosban mégis nagyobb a szigor: most úgy áll, a 23 kerület több mint felében, 12 helyen kell polgármesterjelölt a kompenzációs listához. Ha a balközép oldalon csak két formáció küzdene egymással, leoszthatnák egymás között a 23 kerületet, mindössze egy helyen kellene mindkettejüknek jelöltet állítani.

Az EP-választás azonban világossá tette, hogy az összefogásra úgy-ahogy hajlandó formációk között már nincs egyetlen nagy szereplő, amelyhez a két kisebbnek kell igazodnia, hanem három többé-kevésbé egyenrangú fél kezdhetné meg a felkészülést. Mindannyiuk számára kiemelten fontos lett volna az önálló megmérettetés a fővárosban, erre azonban a listás szavazás megszüntetésével nem lesz lehetőségük. Az igazán nagy kellemetlenséget viszont az okozza, hogy a javaslat szerint csak nagyon nehézkesen lehet mindhármuknak önálló kompenzációs listája. Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a Fidesz az EP-választás eredményéhez igazította – vélhetően már jó ideje a fiókban lapuló – koncepcióját. Mit tehetnek ebben a helyzetben a pártok?

1. forgatókönyv: Közös polgármesterjelölt mind a 23 kerületben

Ezzel épp az EP-választással megnyílt lehetőségük veszne el, történetesen a baloldal átformálása azáltal, hogy önálló politikai erőként igyekeznek felépíteni magukat. A Fidesz számára ideális felállás, ha az országgyűlési választáshoz hasonlóan egy táborba terelheti ezeket a pártokat, eltántorítva a választástól számos olyan szavazót, aki számára a pártok és jelöltjeik bármelyike elrettentő erővel bír.

2. forgatókönyv: Elmarad a megállapodás, mindenki járja a maga útját

Ezzel a Fidesz szinte biztosan elviheti akár az összes kerületet, és ezzel a Fővárosi Közgyűlésbe is szinte kizárólag fideszesek kerülnek. Az idáig elvezető, az ellenzéki pártok közötti veszekedésekkel terhelt út szintén kedvező a Fidesz számára.

3. forgatókönyv: A kerületek felosztása a pártok között

Ennek megvalósítása még három párt esetén sem lehetetlen, de nagy áldozattal jár. 7 kerületről le kell mondaniuk, ezekben mind a hárman polgármesterjelöltet állítanak. A fennmaradó 16 kerületben pedig 5-5-6 arányban jelölhetnek polgármestert. Így mind a három formációnak megvan a 12 polgármester-jelöltje, de 7 kerületben az elvi esélyét és elveszítik a győzelemnek. Ha sikerülne is ezt a megállapodást tető alá hozni, az elnyúló egyeztetések során a felek továbbra is egymással, és nem a Fidesszel lesznek elfoglalva; ez már az országgyűlési választás előtt is bejött.

Kép forrása: MTI

3 Comments »

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*