Home » Elemzések, Featured, Headline, Kutatások

Novemberi közvélemény-analízis és mandátumkalkuláció

Novemberben folytatódott a pártválasztásukban bizonytalanok arányának csökkenése, a kormány- és az ellenzéki pártok közötti távolság pedig kis mértékben növekedett. A balközép ellenzéki pártoknak további egymillió szavazót kellene megszólítaniuk a szűk parlamenti többséghez.

Novemberben megállt a kormánypárt támogatottságának egy éve tartó fokozatos erősödése. A választókorúak átlagosan 30 százaléka voksolna most a Fideszre, ami megegyezik a 2011 nyarán tapasztalt értékkel, és másfélszerese a 2012 júliusában mért 20 százalékos mélypontnak. A kormánypártok tehát 15 hónap alatt mintegy 800 ezer szimpatizánst tudtak visszahódítani.

Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem tudnak hasonlóan trendszerű javulást felmutatni. A legerősebb ellenzéki párt, az MSZP támogatottsága immár két éve átlagosan 12-15 százalék között mozog. A novemberi mérések 12-16 százalék közé teszik a párt szavazótáborát. A Jobbik bázisa 8 százalék körül alakul. A Medián 10, az Ipsos, a Századvég és a Tárki viszont csak 7 százalékra méri a pártot. Utóbbi intézeteknél azonban a pártválasztásukban bizonytalanok aránya magasabb. Novemberre minimálisra csökkent az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció közötti támogatottságbeli különbség. Előbbire a választópolgároknak átlagosan 4, utóbbira 3 százaléka adná a voksát. Az LMP bázisa pedig fél éve a 2 százalékos szinten stagnál.

A baloldali összefogás együttes támogatottsága (MSZP + Együtt-PM) novemberben 19 százalékos volt. A DK szavazóival együtt is csupán 22 százalék szavazna ezekre a pártokra, ami 8 százalékponttal kevesebb, mint a Fidesz mostani bázisa. November folyamán, ha kevéssel is, de a három baloldali párt távolabb került a kormánypártoktól. Az ellenzéki esélyeket tovább rontja, hogy szimpatizánsaik a jobboldaliaknál jellemzően kevésbé aktívak.

Mandátumkalkuláció

Mandátumkalkulátorunkon most is lefuttatjuk a négy intézet biztos szavazó pártválasztókra vonatkozó adatainak átlagát (továbbra is 50%-os részvétellel számolunk):

A múlt hónaphoz képest a Fidesz 0,3 százalékpontot gyengült, a DK pedig ugyanilyen minimális mértékben erősödött. Az MSZP viszont 1,7, az Együtt-PM pedig 0,7 százalékponttal esett vissza. Ez mandátumszámban is érezteti a hatását: ilyen erőviszonyok mellett a múlt havi végeredményhez képest a Fidesznek néggyel több mandátum juthat, míg az MSZP-nek öttel, az Együtt-PM-nek eggyel kevesebb. A Jobbik 1,7 százalékpontos erősödése két többletmandátumhoz elegendő.

A biztosan szavazó pártválasztók alapján készített mandátumkalkuláció azonban csak mérsékelten releváns, bár sokan még mindig csak ezekből az értékekből vonják le következtetéseiket. Ahogy azt már korábbi közvélemény-analíziseinkben is kifejtettük, a bizonytalan és a rejtőzködő szavazók vélhetően magas aránya miatt arra érdemes választ keresnünk, hogy egymillió aktivizálódó választó közül hányat kellene bevonzania az együttműködésre többé-kevésbé hajlandó ellenzéki pártoknak ahhoz, hogy parlamenti többséget szerezzenek.

A modellszámítás azzal a feltételezéssel is él, hogy a Jobbik és az LMP támogatottsága (a szavazatszámok tekintetében) nem változik. Ha tehát ötmillióra húzzuk fel a részvételt, akkor a Jobbik 540 ezer szavazója 10,8%-ot jelent, az LMP 120 ezer támogatója pedig 2,4%-ot.

A Fidesz bő kétmilliós tábora ebben a modellben 40,4%-ot tesz ki, az egymillió új szavazót pedig az MSZP, az Együtt 2014-PM és a DK között osztjuk el, körülbelül az eredeti támogatottsági arányoknak megfelelően:

A balközép ellenzéknek tehát ebben az esetben 88 mandátum jut. Annak, hogy az ellenzéki erőknek 5,5 százalékpontos listás előnye ellenére sincs több mandátuma, mint a Fidesznek, egyik oka, hogy a DK-ra egyéniben leadott voksok megakadályozhatják az MSZP vagy az E14-PM jelöltjeinek győzelmét. Annak érdekében, hogy ezt a hatást a modellszámítás során kiküszöböljük, a DK szavazatait átcsoportosítjuk az MSZP-hez (ami praktikusan egy MSZP-DK-listát és közös jelölteket feltételez, de nagyjából ugyanez történik akkor is, ha a DK visszalépteti jelöltjeinek többségét, és támogatói átszavaznak az MSZP jelöltjeire):

Ebben az esetben már 102 mandátummal a balközép ellenzék szerez többséget, de még nem számoltunk a külhoni voksokkal. Továbbra is az ellenzék szempontjából a legrosszabb forgatókönyvvel érdemes kalkulálni, ezért azt a fiktív esetet vonjuk be a modellbe, amikor 400 ezer voks érkezik a határokon túlról, és azok 100%-a a Fideszt gazdagítja. Ebben az esetben így módosul a végeredmény:

Három mandátumot nyer ezzel a Fidesz, ebből kettőt az MSZP, egyet a Jobbik kárára. A balközép ellenzéknek tehát 100 mandátuma van ebben a helyzetben, ami éppen hogy elegendő a parlamenti többséghez. Ha csak egy tized százalékponttal lejjebb vennénk az MSZP támogatottságát, a Fideszét pedig ugyanennyivel feljebb, máris elvész az ellenzéki többség. Természetesen ezek hibahatáron belüli mozgások, tehát egyáltalán nem biztos, hogy pontosan ezeknél az értékeknél húzódik a határ, a nagyságrend azonban bizonyosan stimmel.

A múlt hónapban azt láttuk, hogy ha belföldön a Fidesznek 41,5 százaléka van, az ellenzéki erőknek pedig 46,7, akkor 400 ezer külhoni Fidesz-voks mellett még az ellenzéknek van többsége. A novemberi adatokból pedig (a Jobbik és az LMP erősödésének köszönhetően) azt látjuk, hogy 40,4%-os Fidesz mellett a balközép ellenzéknek 45,9%-ra van szüksége a szűk parlamenti többséghez (ugyanúgy 400 ezer külhoni Fidesz-voks mellett).

A novemberi kutatások átlaga szerint a három balközép ellenzéki erőnek 1,3 millió szavazója van, és ahhoz, hogy gyenge parlamenti többséget szerezzen, további 1 milliót kellene begyűjtenie, miközben a Fidesz támogatottsága változatlan marad. Mindez csak a vázolt megkötések mellet igaz (bármelyik faktor lazítása, más pártok erősítése, az elvesző szavazatok arányának módosítása hatással lehet a végeredményre), sőt, az is kell hozzá, hogy a választók kövessék a – még bizonyára nem végleges – ellenzéki megállapodásokat, és átszavazzanak egymás jelöltjeire.

A mandátumkalkulátor, a részletes módszertani leírással együtt itt elérhető. 

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*