A Fidesz legfrissebb választásireform-javaslata első ránézésre nehezíti ellenfelei dolgát, mivel keményen szigorítja a jelöltállítást, ám valójában jelentősen megkönnyíti az ellenzéki pártok esetleges együttműködését.

A Fidesz és az MSZP kisebbparlamentezésének értelmetlenségét, illetve az arányosság és a kormányozhatóság összeegyeztethetőségét tárgyalja KARÁCSONY GERGELY, az LMP parlamenti képviselője és szakpolitikusa, akit arra kértünk, hogy bejegyzésében az itt elérhető kérdésekre térjen ki.

Minden jel arra mutat, hogy a külhoni magyar állampolgárok csak előzetes regisztráció után élhetnek választójogukkal, de számos alapkérdés még mindig nem dőlt el a választási reform ügyében. Gulyás Gergely és Molnár Zsolt után SALAMON LÁSZLÓ, Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnöke, a KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa válaszolt kérdéseinkre.

Sorozatunk első részében politikusok fejtik ki álláspontjukat a választási reformról. Az MSZP részéről MOLNÁR ZSOLT országgyűlési képviselő válaszolt kérdéseinkre, illetve reagált Gulyás Gergely írására.

Úgy tűnik, marad az ellenfeleket már a startvonalhoz állásban is akadályozó jelöltállítási rendszer, bár távolról sem biztos, hogy ez a Fidesznek jó.

A jelöltállítás eredménye nem jelzi előre a választási végeredményt, de a pártok szervezettségére nézve fontos következtések vonhatók le az adatokból. A jelöltállítás eredménye alapján az MSZP szervezete továbbra is gyengülni látszik. A Jobbik már sok helyen beágyazottabb párt, mint az MSZP. Az LMP gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább csak a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek. Tegnapi és mai bejegyzéseinkben a jelöltállítási verseny eredményeit tekintjük át.

A jelöltállítás eredménye nem jelzi előre a választási végeredményt, de a pártok szervezettségére nézve fontos következtések vonhatók le az adatokból. A jelöltállítás eredménye alapján az MSZP szervezete továbbra is gyengülni látszik. A Jobbik már sok helyen beágyazottabb párt, mint az MSZP. Az LMP gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább csak a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek. Mai és holnapi bejegyzéseinkben a jelöltállítási verseny eredményeit tekintjük át.

Az elmúlt napokban a legnagyobb izgalmakat az LMP és a Jobbik főpolgármester-jelölése hozta, s mivel mindketten 30 ezer fölötti szelvényt adtak le, biztosra vehetjük, hogy mind Jávor Benedeket, mind Staudt Gábort nyilvántartásba fogják venni. Ennél is fontosabb, hogy csak a parlamenti pártoknak lesz fővárosi listájuk, nem vakmerőség kijelenteni, hogy mind be is jutnak majd.

Elfogadták az önkormányzati választási rendszer átalakítását. Mint általában, ennek vonatkozásában is igaz, hogy minden politikai szereplő a saját érdekeinek megfelelően interpretálja a változásokat. A legkülönbözőbb vélemények megjelentek már a témával kapcsolatban, olyan elemzéssel viszont mindeddig nem találkoztunk, amely konkrétan kiszámolta volna, pontosan mekkora létszámcsökkentéssel jár a Fidesz reformértékűnek nem nevezhető, de mégis jelentős változásokat hozó módosítása.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital fontosnak tartja, hogy széleskörű szakmai vita folyjon a választási reformról, ezért teremtette meg ennek fórumát a blogon.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalos jelentéséből végül kimaradt elemzését foglalta össze és juttatta el hozzánk HALMAI GÁBOR egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese. Vendégszerzőnk második bejegyzésében a jelöltállítás visszásságait veszi górcső alá.