Home » Álláspontok, Elemzések, Featured, Headline

Szélesebb lehet a választójoguktól megfosztottak köre

30 May 2013 Szerző: Címkék:, , Egy komment

Miközben Európa mind több országában elismerik és védelmezik a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát, addig hazánk új Alaptörvénye alkotmányos alapot teremt szavazati joguk elvonásához. Az önmagában is nemzetközi jogot sértő szabályozásra egy most a Parlament elé terjesztett javaslat még egy lapáttal rátehet: elfogadásával alapot teremthetnek ahhoz, hogy bármely állampolgár választójogát elvegyék akkor is, ha nem áll gondnokság alatt. VERDES TAMÁS, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársának helyzetelemzése.

Jelenleg azon gondnokság alá helyezett állampolgárok nem szavazhatnak, akikről a bíróság kimondja, hogy ezen a területen is korlátozni kell cselekvőképességüket. Az, hogy a bíróságok ilyetén felhatalmazása jogsértő, közhely: az Európa Tanács Miniszterek Tanácsától kezdve a  Velelencei Bizottságon át az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságáig a legfontosabb nemzetközi emberi jogi szervezetek egyértelmű állásfoglalásokat tettek közzé. A hazánk által 2007-ben kihirdetett fogyatékos-ügyi ENSZ-egyezmény is egyértelműen fogalmaz a kérdésben, de ha ez nem lenne elég, az egyezmény végrehajtását felügyelő bizottság tavaly ősszel határozottan odaszólt a kormánynak az ügyben, és még egy az idei őszre datált beszámolási kötelezettséget is tett a megrovás mellé.

A kormány azonban láthatóan nem észleli problémaként azt a tényt, hogy jelenleg mintegy 50 ezer embert fosztanak meg a választójoguktól csak azért, mert fogyatékosok. A beterjesztett javaslat most a választási eljárási törvényben is a megfelelő helyre illetszti a gondnokság alá helyezett állampolgárokat választójoguktól megfosztó passzust.

De a javaslat továbblép ennél akkor, amikor leválasztja a választójogtól való megfosztás lehetőségét a gondnokság alá helyezési eljárásról:

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül (vagyis a gondnokság alá helyezéstől függetlenül – V.T.) is kérhetik a nagykorú személy választójogból való kizárását, illetve a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.

A mondat első felében a nagykorú személy választójogból való kizárása szerepel, a gondnokság alá helyezés vagy a cselekvőképesség problematikájának említése nélkül. Az (1) bekezdésre való hivatkozás pedig egyértelművé teszi, hogy itt a gondnokság alá helyezési eljárástól független procedúráról van szó. Bárhogyan is nézzük, ez a mondat azt jelenti, hogy családtagok és rokonok, gyámhivatalok és ügyészség jogosultságot szereznek arra, hogy kezdeményezzék bármely cselekvőképes nagykorú személy választójogának elvételét arra hivatkozva, hogy a választáshoz szükséges belátási képességgel nem rendelkezik.

Ez a lehetőség nem mond ellent az Alaptörvénynek sem, ugyanis annak XXIII. cikke (6) bekezdése ugyancsak nem említi feltételként a gondnokság alá helyezést: eszerint „nem rendelkezik választójoggal az, akit … belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”. Adott esetben ezután a bíróságok megállapíthatnák azt, hogy az érintett személy belátási képessége korlátozott, és megvonhatnák a választójogát akkor is, ha ő egyébként teljesen cselekvőképes.

Mindazonáltal a cselekvőképes személyek választójogától való megfosztása még nélkülözi az eljárásjogi szabályokat, hiszen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint erre ma csak a gondnoksági eljárás keretében van lehetőség. Ha azonban a képviselői önálló indítványban olvasható elmozdulás valóban a kormány intencióit tükrözi, akkor várható a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása: ebben az esetben kidolgozásra vár egy a gondnoksági eljárásoktól független eljárástípus, amely megfoszthatja az állampolgárokat választójoguktól, specifikusan a választási képességre vonatkoztatott belátási képességük hiányára vagy akár részleges korlátozottságára hivatkozva.

Ha ez megtörténik, akkor bármely cselekvőképes magyar állampolgár választójoga elvonható lesz arra hivatkozva, hogy nem érti elég pontosan a politika kérdéseit, vagy nem képes racionális döntéseket hozni.

(Kép forrása: eMendment.org)

One Comment »

  • lényeglátó said:

    Aki nem, vagy nem ide adózik, ne szólhasson bele! Ne akarja azt a pénzt elosztani amit mások adnak össze!

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*