Korábbi előrejelzésünkkel összhangban az önkormányzati választásokon nagyarányú győzelmet aratott a Fidesz. A párt páratlanul erős hatalmi pozíciókkal a háta mögött kezdhet neki a kormányzás érdemi időszakának, ami egyszerre lehet előny és hátrány. Most három választásmentes év következik, ami elvben kiváló lehetőséget ad a kormány által is előrevetített „strukturális reformok”, átalakítások megkezdéséhez. Ez a jelenleg túlnyomó többségében fideszes vezetés alá kerülő önkormányzatokat érinteni fogja, mivel szükség lehet egyfajta centralizációra, bizonyos feladatok állami kézbe vételére, az önkormányzatok szerepének újragondolására. A győzelem megünneplése után így a Fidesz számára az egyik legnagyobb kérdés, hogy a kormány törekvéseit mennyire lesz képes összeegyeztetni a Fidesz helyi érdekeivel.

Polgármesterek megválasztási aránya

Az önkormányzati választási eredmények viszonylagosságát jól jelzi, hogy a jelöltállítási fölény nem feltétlenül jelent politikai sikert. Az MSZP 21-gyel kevesebb polgármesterjelöltet állított, mint a Jobbik, közülük viszont minden negyedik győzni tudott, míg a szélsőjobboldali pártnak összesen három polgármesteri szék jutott. A Fidesz-KDNP összes (közös, illetve külön induló) polgármesterjelöltjének viszont a nagyobb fele győzni tudott.

Minden jelölt beleszámítva: szövetségessel/szövetségesekkel együtt vagy önállóan.

Budapest – főpolgármester és Fővárosi Közgyűlés

Demszky Gábor utoljára 1998-ban tudta megszerezni a szavazatok abszolút többségét, Tarlós Istvánnak idén még az átszavazók nélkül is sikerült volna: majd’ 20 ezerrel többen támogatták a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjét, mint pártlistáját. Az átszavazók nagyobb részt a Jobbik, kisebb részt az LMP támogatói közül kerültek ki. A legkonzekvensebben az MSZP támogatói szavaztak. (A pontos megoszlásról nem lehet információnk, az átszavazási okoskodást ráadásul torzítja a mintegy 8-8 ezer érvénytelen szavazat is.)

A 2006-os döntetlen után, amikor az MSZP-SZDSZ a közgyűlési helyek felét szerezték meg és csak a főpolgármesterrel kiegészülve volt meg a többség (már amíg a koalíció fel nem bomlott), idén árnyalatnyival nagyobb mozgástere lesz a fővárosi vezetésnek: a Tarlós Istvánnal kiegészülő Fidesz-KDNP-frakció(k)-nak még egy hiányzási lehetőségük is lesz.

A létszámcsökkentés a Fidesznek kedvezett elsősorban: ugyanilyen erőviszonyok mellett egy 66 fős közgyűlésben 33 mandátum (tehát csak 50 százaléknyi) jutott volna neki, az LMP és a Jobbik között pedig mandátumokban is megmutatkozott volna a különbség: előbbinek 4, utóbbinak 3 jutott volna. Mindazonáltal a Fidesz többségét a létszám változatlanul hagyása sem akadályozta volna meg.

Megyei közgyűlések

A Fidesz mind a 19 megyei közgyűlésben magabiztosan megszerezte a mandátumok abszolút többségét, nem lesz tehát olyan izgalom, mint négy éve Heves megyében volt a 20-20-as végeredmény után.

A Jobbik megyei eredményei jelentősen gyengébbek a tavaszihoz képest: áprilisban még 8, most viszont csak 3 megyében tudta megszerezni az ezüstérmet: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén (utóbbinál mindössze 136 szavazat döntött). A Jobbik számára már csak azért is kudarcot jelent ez, mert mivel a megyei közgyűlési listákra nem szavazhatnak a megyei jogú városok választói, inkább további erősödésre számíthattak, semmint gyengülésre.

Somogy megyében a Somogyért Egyesületé a második hely, a többi 15 megyében a szocialistáké (tavaszhoz képest tehát visszavették a Jobbiktól az ezüstérmet Zalában, Nógrádban, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben).

Az LMP-nek négy megyében volt megyei listája, közülük is csak kettőben (Bács-Kiskun és Baranya) tudott 1-1 mandátumot szerezni.

A Somogyért mellett további mindösszesen négy megyében sikerült helyi tömörülésnek mandátumot szerezni: Vas (Szolidaritás a Vidékkel Mozgalom), Fejér (Fejér Megyei Településekért Egyesület), Baranya (Baranyai Emberekért Szövetség), Szabolcs-Szatmár-Bereg (Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség).

A helyi szerveződéseket nem a megyei közgyűlések létszámának csökkentése, hanem a jelöltállítás drasztikus megszigorítása tette esélytelenné: a korábbi 0,3% helyett a választójogosultak 1%-ának szelvényére volt szükség a listaállításhoz. Ennek következtében a választók idén csak 3-5 listával találkozhattak a szavazólapokon, míg négy éve még jellemzően 8-10 lista közül is válogathattak, sőt több megyében akár 14-ből is. Míg négy éve még 10 megyei közgyűlésbe 14 különböző szervezet is bejutott, addig idén összesen ötbe.

Megyei jogú városok

A megyei jogú városok többségének vezető pozícióját már négy évvel ezelőtt megszerezte a Fidesz, idén viszont – Szeged kivételével – mindenhol a kormánypárt adja a polgármestert.

A 23 megyei jogú városból 22-nek fideszes polgármestere lesz, mindannyiuk mögött kényelmesen összegyűlt a közgyűlési többség is.

A táblázat baloldalán látható sáv színe jelzi, hogy 2006-ban még milyen pártállású polgármester nyert. A legnagyobb szavazataránnyal Zombor Gábor Kecskemét népszerű polgármestere győzött, viszonylag szoros eredmény kizárólag Miskolcon alakult ki.

Hódmezővásárhelyen a második helyre befutott a Jobbik aspiránsa, a szocialista jelöltet még egy helyi jelölt is megelőzte (ahogy az Nagykanizsán is történt). Sopronban Walter Dezső hiába szabadult meg az MSZP-logótól, így sem jelentett veszélyt a Fidesz jelöltjére.

Az LMP egyetlen megyei jogú városban indult polgármesterjelöltje a harmadik lett, hajszállal megelőzve a Jobbik aspiránsát.

Az egyetlen szocialista győztes Botka László mögött 14 fideszes, 12 MSZP-s, 1 LMP-s és 1 jobbikos képviselője lesz a szegedi képviselő-testületnek. Az egyetlen szocialista vezetésű megyei jogú város irányításába, tehát ugyancsak beleszólása lesz a Fidesznek.

Fővárosi kerületek

Korábban elképzelhetetlen méreteket öltött a Fidesz előretörése a fővárosi kerületekben is: 19 kerület polgármesterét adhatják, és három további kerületben övék a képviselőtestületi többség is. A fővárosban a szocialisták a minimum elvárásnál valamivel jobban teljesítettek: a XIII. mellett megtartották a XIX. és a XX. kerület polgármesteri székét is, sőt az általuk hagyományosan kívülről támogatott Geiger Ferenc újra győzött Soroksáron. A közgyűlési adatok azonban azt mutatják, csak Tóth József lehet nyugodt: a XIII. kerületben mind a 14 egyéni kerületben szocialista jelölt győzött, kompenzációs listáról 4 mandátumot nyert a Fidesz, 1-1-et az LMP és a Jobbik. Ezzel szemben Gajda Péter, Szabados Ákos és Geiger Ferenc csak fideszes képviselő(k) megnyerésével fogják tudni irányítani kerületüket.

Az LMP polgármesterjelöltjei viszonylag jól szerepeltek, közülük hatan is 10% fölötti eredményt értek el. Három kivétellel minden kerületi képviselőtestületben lesz legalább egy képviselőjük.

Érdekes, hogy a Jobbik ennél egyenletesebben teljesített: csak a XXIII. kerületi közgyűlésbe nem küldhet képviselőt, viszont a többi 22 kerület mindegyikébe csak egyet. Három polgármesterjelöltjük teljesített 10% fölött.

10 ezer fölötti települések

A politikailag még többé-kevésbé releváns 10 ezer fölötti településeken is szembeszökő a Fidesz dominanciája. Az MSZP-nek megmaradt Ajka, Dorog, Kazincbarcika, Makó, Nyírbátor, Sajószentpéter, Szentes és Tiszaújváros polgármesteri széke, a Jobbik pedig kizárólag Tiszavasvárin tudott győzni (plusz két kistelepülésen), ennél bizonyosan magasabban volt a léc.

Jelölőszervezetek polgármesterei a 10 ezer főnél nagyobb településeken

Esztergomban a Meggyes Tamás ellen induló független Tétényi Éva mögé gyakorlatilag minden ellenzéki erő beállt, a hírhedtté vált polgármestert így majdnem kétharmaddal győzték le.

Gémesi György ellen a Fidesz most indított először jelöltet Gödöllőn, pedig a húsz éve regnáló polgármester szerint korábban ígéretet kapott rá, hogy nem lesz jobboldali ellenfele. Sem Liptákné Boros Andrea, sem az MSZP-s Kovács Barnabás nem sok vizet zavart, Gémesi közel 73%-kal kiütütte őket.

Alig néhány nappal a választás előtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emeltek Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla ellen, aki nem mellesleg 45 éve áll a város élén. A helyiek bizalma nem ingott meg benne: 65%-os felhatalmazást kapott a folytatásra.

A hajdúsámsoni Fidesz-szimpatizánsok még szeptemberben petíciót adtak át Orbán Viktornak azzal a céllal, hogy a kormánypárt vonja meg a bizalmát a korrupciógyanúba keveredett Máthé Attilától. Az akció nem járt sikerrel, Máthé indult és vesztett: a független Hamza Gábor 56%-ot kapott.

Néhány településen egymással szemben is indultak fideszes és KDNP-s jelöltek. A végkimenetel egész eltérő volt. Abonyban „beérett” a Fidesz-KDNP konfliktusa: az egymással szemben induló jelöltek együtt többet kaptak volna, mint az így befutott független jelölt. Alsónémediben és Biatorbágyon nem zavart be a KDNP-s ellenjelölt, a fideszes így is nyert. A pilisvörösvári Fidesz-belviszály következtében Gromon István, a 2006-ban még Fidesz-színekben megválasztott polgármester civilként indult, a Fidesz Lovas Andrást indította vele szemben, de nem sok vizet zavart, a pártlogó felett óriási győzelmet aratott a helyi népszerűség.

Vácon az 1998-ban és 2002-ben még a MIÉP színeiben induló Fördős Attila 2006-ban a Fidesz-KDNP jelöltjeként alig száz szavazattal maradt alul a szocialista Bóth Jánossal szemben. A helyi Fidesz-KDNP-csata eredményeképp a Fidesz Pető Tibort indította, míg a KDNP Fördőst támogatta, bár hivatalosan függetlenként szállt ringbe. A választás valószínűleg legnagyobb csatáját végül Fördős nyerte, 127 szavazattal megelőzve az MSZP és 155 szavazattal a Fidesz jelöltjét.