Ha a már regisztráltak körében kemény szankcióval sújtanák a választástól távolmaradást, újabb tömegek kedvét vehetik el a köz ügyeiben való részvételtől. A múlt héten felmerült alkotmányellenes ötletek csak egy részét cáfolta Gulyás Gergely.

Az [origo]-n tegnap újabb információk láttak napvilágot a készülő választási eljárási törvényről. Úgy tűnik, a 2010 előttről ismert rossz beidegződések mit sem változtak az elmúlt két évben: úgy oldanak meg ezeréves problémákat, hogy újabb aknákat helyeznek el a rendszerben.

Orbán Viktor és Kósa Lajos ma reggeli nyilatkozatai arra utalnak, hogy „választási feliratkozás” elnevezéssel az előzetes regisztráció sajátos formájának bevezetésére készül a kormány. A körvonalazott regisztrációs intézménynek legfeljebb csak egyes elemei ismertek az európai demokráciákban, összességében ilyen feltételekkel kialakított „választási feliratkozásra” nincs példa.

Az RMDSZ külhoni olajfa-koalíciójára vonatkozó elképzelését vagy tető alá hozzák vagy nem, a határokon átívelő politikai adok-kapok viszont bizonyosan folytatódni fog, az eddiginél talán nagyobb intenzitással.

Mielőtt élből elutasítjuk az előzetes regisztráció intézményét, érdemes megnézni, milyen érvek szólnak mellette. Lukácsi Tamás a Kommentár című folyóiratban 2009-ben megjelent esszéje vitaindítónak tökéletesen megfelel.

A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

Úgy tűnik, marad az ellenfeleket már a startvonalhoz állásban is akadályozó jelöltállítási rendszer, bár távolról sem biztos, hogy ez a Fidesznek jó.

Nem dőlt még el a második kamara sorsa, a Fidesz egyelőre kivár. Leginkább aktuálpolitikai természetű érvek szólnak a felsőház felállítása mellett, de a kockázatok is jelentősek.

Múlt héten, Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Mivel nem hemzsegünk a konkrétumokban, leginkább az az érdekes kérdés, hogy milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit.

Korábbi előrejelzésünkkel összhangban az önkormányzati választásokon nagyarányú győzelmet aratott a Fidesz. A párt páratlanul erős hatalmi pozíciókkal a háta mögött kezdhet neki a kormányzás érdemi időszakának, ami egyszerre lehet előny és hátrány. Most három választásmentes év következik, ami elvben kiváló lehetőséget ad a kormány által is előrevetített „strukturális reformok”, átalakítások megkezdéséhez.