Megállt a részvétel esése, masszív többségben az EU-pártiak, folytatódik a nagykoalíciós működés, de nő az euroszkeptikusok súlya, és ezzel az orosz befolyás is. 

Nincs jobb-bal átrendeződés, a Fidesz európai színtéren is használni fogja erejét, nem roppant meg a Jobbik, de megtört a nyerő szériája, a baloldal átrendeződése pedig visszafordíthatatlanul beindult.

A könnyített jelöltállítási feltételekkel és a kampánytámogatás bevezetésével a Fidesz vélhetően elérte célját: a ringbe szálló jelöltek megsokszorozásával minden korábbinál alacsonyabb támogatottsággal is elnyerhetőek az egyéni mandátumok.

Az új választási rendszerben legalább 300 ezer belföldi szavazattal kell többet szereznie a baloldali ellenzéknek a Fidesz-KDNP-nél ahhoz, hogy megszerezze a parlamenti többséget. Ennek elsődleges oka a jobbra húzó kerülettérkép, sőt várhatóan a külhoni szavazatok sem az Összefogást segítik. A Jobbik támogatottságának változásánál erősebben befolyásolja az Összefogás mozgásterét, hogy az LMP bejut-e a parlamentbe.

Tavaly augusztus 29-én, az MSZP és az Együtt-PM által tető alá hozott koordinált indulásra vonatkozó megállapodásakor írtuk: „nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése”. Az azóta eltelt időszakban is a megállapodás kényszere bénította a baloldalt, három hónapjuk maradt az új, kibővített együttműködés tartalommal való feltöltésére.

Négy hónap alatt százezer külhoni magyar állampolgár sem kérte felvételét a névjegyzékbe. A november eleje óta éles online regisztrációs lehetőség eddig nem pörgette fel a regisztrációs kedvet, de a kampány bizonyosan erre is élénkítően hat majd.

A múlt héten az MSZP és az E14-PM megállapodott, tegnap pedig a DK nyújtotta be igényét néhány egyéni és listás képviselői helyre. Mivel Gyurcsány Ferencnek és pártjának szavazói kis számuk ellenére is nélkülözhetetlenek az ellenzék számára, érdemes megvizsgálni, milyen (reális és kevésbé reális) forgatókönyvek előnyeit és hátrányait mérlegelhetik a felek.

A mai megállapodás szerint koordináltan indított egyéni jelöltekkel, külön pártlistákon méreti meg magát az MSZP és az Együtt-PM a következő választáson. Ez a Lázár János által majd két éve, 2011 októberében felvázolt jelöltállítási szabályok óta az egyik legesélyesebb forgatókönyv volt. Az elmúlt napokban kialakult hisztéria miatt mégis sokan értetlenséggel vagy lemondással fogadják a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt hiányát. Pedig nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése.

Az ellenzéki „együttműködés” turbó fokozatba kapcsolt: mindkét fél előválasztást ajánl, az Együtt-PM közvélemény-kutatásra, az MSZP „hús-vér” választókra bízná a döntést. Aligha valósul meg bármelyik is.

Augusztus elseje óta fogadja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok regisztrációs kérelmeit. Az adatok között nem szerepel az állampolgárok származási országa, legfeljebb az értesítési cím szolgál támpontul. A kérvényezők 23%-ánál azonban még erről sincs információnk, és ez az arány várhatóan nem is lesz alacsonyabb.