Bár az új választási törvény kétségkívül együttműködést követel a Fideszt leváltani igyekvő ellenzéki mozgalmaktól, nem elsősorban azért nem lesz közös listájuk, mert a felek képtelenek lennének ebben megállapodni, hanem azért, mert nem lesz rá szükségük.

Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a HVG 2012. január 5-ei számában megjelent kutatásból, amelyet a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research készített.

A választójogi reform tétje nagyobb annál, mint első látásra gondolnánk – hívtuk fel a figyelmet egy korábbi elemzésünkben. Nem pusztán arról van szó, hogy miként alakítja majd az új választási rendszer a szavazatokat mandátumokká, hanem arról is, hogy ez a szisztéma a képviseleti rendszer stabilitásának egészét meghatározza. Ebben az értelemben az új választójogi törvényhez vezető út során a következő öt szempontot tartottuk kiemelten fontosnak.
1. Mennyire felel meg az új választási rendszer a demokratikus jogállami követelményeknek?
Ebben a vonatkozásban felemás a helyzet. Az új választójogi törvény tiszteletben tartja a legfontosabb választási alapelveket …

Egészen biztos, hogy a Fidesz gesztusként fogja kommunikálni, hogy egy jelölt csatasorba állításához végül nem 1500, csak 1000 ajánlószelvényt kell  összegyűjteni. Pedig csak annyi történt, hogy az egypárti választási rendszer utolsó fogaskerekét is a helyére illesztették.

Minden lehetséges választástechnikai eszközt bevet a Fidesz annak érdekében, hogy javítsa saját választási esélyeit. A többségi logika irányába tett nagy lépés önmagában még nem torzítja elfogadhatatlan mértékben a választói akaratot, a jelöltállítás további szigorítása, a győztes kompenzációja és a választókerületi térkép egypárti átrajzolása viszont komoly aggályokat vet fel. Az elemzés rövidített változata jelent meg a HVG 2011. december 8-ai számában.

Nincs európai modell a külhoni választójogot illetően. Csehországban például már három választásba is bevonták a határaikon túl élő állampolgáraikat, de a végeredményre csak marginális befolyással bírtak. A prágai Károly Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusát, MAREK ANTOS-t e-mailben kérdeztük.

Csak a cigány kisebbségnek van esélye kedvezményes mandátumhoz jutni a november 20-án benyújtott választási törvényjavaslat szerint – derül ki KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa kalkulációjából.

A kerülethatárokat sikerült úgy meghúzni, hogy az jó ideig a jobboldali erőknek kedvezzen. Természetesen ez nem jelenti, hogy a Fidesz leválthatatlan lenne, de ha az ellenzéki oldalon nem szökken szárba egy elsöprő „új többség”, a kerülethatárok a Fidesz javára billenthetik a végeredményt. Világosan látszik, hogy a 106 új körzet kialakításakor a korábbi választási eredmények alapján készült – és még ki tudja, milyen forrásból származó – adatbázisok mozgatták a térképrajzolók ceruzáját.

Az erődemonstráció jellemzi a vasárnap este Lázár János által benyújtott választási törvényjavaslatot. Gyorselemzésünkben a korábbi nyitott kérdéseket tekintjük át, amelyek többségében a keményebb ötletek javára dőltek el. Nem biztos, hogy mindennek a Fidesz lesz a haszonélvezője.

A Fideszben felülemelkedtek az ellenfeleket már a nulladik fordulóban legyőzni kívánó reflexeken. A jelöltállítási feltételek állítólagos enyhítését tartalmazó törvényjavaslatot a kormánypárt várhatóan gáláns lépésként tálalja majd, pedig vélhetően arról van szó csupán, hogy felismerte saját választástechnikai érdekeit.